Starliner: a mentőrendszer próbája
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Űrturisták és magánűrhajók - 2019.11.05 06:30.)

Fontos lépésen van túl a Boeing új űrhajója, amellyel jövőre már embereket szeretnének szállítani a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A gyártó Beoing és a megrendelő NASA november 4-én az indítóálláson tesztelte az űrhajó mentőrendszerét. Erre az embereket szállító űreszközökön van szükség, hogy ha a start során a rakétával valamilyen rendellenesség történik, akkor az űrhajósokat szállító kabint leválaszthassák. Ilyenkor külön hajtóművek lépnek működésbe, távolabb viszik a kapszulát, amely ejtőernyővel ereszkedik le. Bár az űrhajósok ilyen vészhelyzetben nagy gyorsulásoknak lehetnek kitéve, de életüket mégsem áldozzák a balesetben.

A felemelkedés pillanatai. (Kép: NASA TV)

A Boeing CST-100 Starliner űrhajója a kettő közül az egyik kereskedelmi alapon fejlesztett amerikai űreszköz, amellyel a NASA a Nemzetközi Űrállomás (ISS) személyzetcseréjét szeretné megoldani a jövőben. Mind a Starlinernek, mind a SpaceX Dragon-2 (Crew Dragon) űrhajójának a fejlesztése sokat késik, bár az utóbbi idén év elején már végrehajtott egy személyzet nélküli tesztrepülést az ISS-re. Utána azonban a mentőrendszer SuperDraco hajtóműveinek áprilisi tesztje során robbanás történt, ami tovább hátráltatta az űrhajó első emberes próbarepülését.

Most a Starliner hétfői tesztjét sikeresnek nyilvánították, annak ellenére, hogy a három közül az egyik fő ejtőernyő nem bomlott ki (valójában egynek is elegendőnek kell lennie a biztonságos földet éréshez). A próbát az Új-Mexikó államban található White Sands bázison hajtották végre. A felemelkedést követően 5 másodpercre indultak be a mentőrendszer hajtóművei, majd egy másik hajtőműrendszer 10 másodpercen keresztül működött. Az embereket természetesen most nem szállító kabin kb. 1000 km/h sebességre gyorsult, szimulálva a start közben rendellenesen viselkedő hordozórakéta hatását. A kapszula 1350 m magasságba jutott, majd levált róla a szervizmodul és a – normális esetben a visszatéréskor a légkörbe lépésnél használt – hővédő pajzs. Működésbe léptek az ejtőernyők (legalábbis közülük kettő). A szerkezet légpárnákon mintegy másfél perccel a felbocsátása után landolt.

Összefoglaló a Boeing Starliner kapszulájának mentőrendszertesztjéről. (Videó: NASA TV / SciNews)

Az adatok részletes elemzése természetesen még eltart egy darabig. A Boeing a tervek szerint nem is végez majd mentőrendszertesztet „rendes” hordozórakétával. A mostani adatokat és a szimulációs számításokat elegendőnek ítélik, és ezt a megrendelő NASA is elfogadta.

A Starliner számára a következő nagy mérföldkő már az emberek nélküli tesztrepülés lesz az ISS-hez. Ennek az indulását most december 17-ére ígérik, egy Atlas-5 rakétával. Az automata repülés a floridai Cape Canaveralről indul és egy hónapig tart. Habár a most kudarcot vallott ejtőernyő ügyének vizsgálata miatt előfordulhat még egy kis késés... Ami az első, immár űrhajósokat is szállító próbarepülés időpontját illeti, Mike Fincke, Nicole Mann és Chris Ferguson valamikor 2020-ban indulhat útnak. Ők egyébként jelen voltak a mostani új-mexikói teszten is – s bár meg voltak elégedve a látottakkal, bíznak abban, hogy nem lesz szükségük a mentőrendszerre.

A NASA másik kereskedelmi űrhajós partnere, a SpaceX rendes indítás alkalmával, nagy magasságban, egy Falcon-9 rakétával is ki fogja próbálni a Crew Dragon mentőrendszerét. (A Starlinerrel most végrehajtott próbának megfelelő műveletet már májusban elvégezték.) Ennek időpontja ugyancsak decemberre várható a floridai Kennedy Űrközpontból.

A folyamatos csúszások közepette a NASA vezetője nemrég bejelentette, hogy a kereskedelmi űrhajófejlesztések vártnál lassabb tempója miatt az űrügynökség egy következő repülésre a kijelölt japán űrhajóst (Akihiko Hoshide, Szojuz MSZ-16) amerikaira cseréli. Ő pedig majd a jövő nyáron, a tokiói olimpiai játékok alatt lehet az űrállomáson – legalábbis most ez az új terv. Az is előfordulhat, hogy jövőre egy vagy több további helyet vesznek majd orosz Szojuz űrhajókon, a Szojuz MSZ-16 után is, hogy folyamatos lehessen az amerikai jelenlét az ISS-en. Az új amerikai magánűrhajókra történő áttérés közben is ez a legfontosabb szempont, amit szem előtt tartanak.