Robonaut visszatér
(Rovat: Az űrállomás és az USA - 2019.08.24 08:15.)

Talán észre sem vettük, és elkezdődött az emberes űrrepülés új, immár emberek nélküli korszaka.

Miközben Oroszország humanoid robotot küldött a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a NASA robotját földi javítását követően készülnek visszavinni az ISS-re. A Robonaut-2 humanoid robotot 2011-ben még a Discovery űrrepülőgéppel (STS-133) vitték fel az ISS-re. A robottal számos kísérletet hajtottak végre annak bemutatására, miként tudja a robot az ISS fedélzetén az űrhajósok munkáját segíteni. Az eredetileg csak felsőtestből álló Robonaut-2-höz 2014-ben lábakat illesztettek, ezt követően azonban hibák mutatkoztak, ezért 2018-ban a Dragon CRS-14 teherűrhajóval javítás céljából visszahozták a Földre.

A Robonaut-2-t bemutató információs ábra. (Kép: Karl Tate / Space.com)

A robotot először megpróbálták az ISS fedélzetén kijavítani, ami a helyben rendelkezésre álló tartalék alkatrészek beépítésével csak átmenetileg sikerült. Végül a nyomok egy tönkrement 24 voltos tápkábelhez vezettek, amiből azonban nem volt tartalék. Felmerült a lehetőség, hogy felküldenek egy cserekábelt, végül azonban amellett döntöttek, hogy a Robonaut-2 teljes generálozását a Földön, a Johnson Űrközpontban végzik el. Itt sikerült megtalálni a hiba valódi gyökerét: hiányzott egy visszatérő vezeték a robot energiaellátó rendszerében, ami miatt az áram egy része elszivárgott és túlmelegített egy csatlakozót a robot hátizsákjában. Megállapították azt is, hogy a hiba kezdettől fogva létezett, kedvezőtlen hatásai azonban csak akkortól mutatkoztak, amikor a lábakat hozzáillesztették a robothoz. A generálozás során további apróbb, potenciális hibaforrásokat is kijavítottak, valamint továbbfejlesztették a hardverjét és a szoftverjét. Végső, alapos ellenőrzését természetesen éles körülmények közt, az ISS fedélzetén fogják elvégezni az űrhajósok, mihelyt Robonaut-2 ismét visszakerül a fedélzetre.

A Robonaut-2 korábban az ISS fedélzetén. Javítás utáni visszatérését év végére tervezik. (Kép: NASA)

A tervek szerint a Robonaut újabb robotja szerepet kaphat a Gateway Hold-űrállomáson, ahol az űrhajósok csak rövid időt töltenek majd. Ennek érdekében az ISS fedélzetén kipróbálják, hogyan tud együttműködni a Robonaut-2 az ugyancsak az ISS fedélzetén lévő Astrobee robottal.

Ide tartozó hír, hogy e sorok írásakor a Szojuz MSZ–14 fedélzetén úton van az ISS felé az orosz FEDOR (Fjodor, Skybot F-850) robot. A Roszkoszmosz egyébként saját Twitter fiókot hozott létre Fjodor számára, ahol a robot egyes szám első személyben tudósít felkészüléséről és űrrepüléséről. Augusztus 2-án arról írt, hogy „a NASA-s kollégák társat készítenek számomra, kíváncsian várom a találkozást vele”. A találkozásra azonban egyhamar aligha kerül sor, mert Fjodor szeptember elején a Szojuz MSZ–14-gyel visszatér a Földre, a Robonaut-2 űrbe küldése viszont csak később várható.

Robonaut-2 korábbi képei Fjodor Twitter üzenetében. (Képek: Space News, Twitter, Roszkoszmosz, NASA)

A Space.com már tavaly beszámolt Fjodor fejlesztéséről. A cikk szerint a FEDOR programot 2014-ben kezdték azzal a céllal, hogy olyan robotot készítsenek, amelyik helyettesítheti az embert a világűrben a különösen kockázatos feladatok és küldetések során. Hasonló célokat a NASA részéről is megfogalmaztak, szándékaik szerint a jövőben a robotok hajthatják végre az űrben az ember számára „túl veszélyes” feladatokat.

(Nagy kérdés, hol húzza meg a Space.com cikkírója a túl veszélyes és a nem túl veszélyes közötti határt, és egyáltalán létezik-e „veszélytelen” feladat a világűrben. Ezek után mi lehet távlatilag a robotok térnyerése után az élő emberek feladata az ISS-en, és általában a világűrben. Egy biztos, hogy lélegeznek, esznek, isznak, egyéb anyagcsere-funkciókról nem is beszélve, vagyis teszik mindazt, ami jelentősen megdrágítja az emberes űrrepülést. Tekintsük Robonaut és Fjodor utazásait olyan első lépéseknek, mint amilyen Gagarin, Glenn és társaik űrrepülése volt – a két évtizede lakott ISS-hez képest. Az űrhajósoknak fontos szerepe volt/van az űrtevékenység népszerűsítésében is, de úgy tűnik, a sajtó és a közvélemény fantáziáját legalább annyira megmozgatja a „robot a világűrben”, mint az „ember a világűrben”. Talán az utókor úgy értékeli majd az űrtevékenység első évtizedeit, mint az a kor, amelyben olyan fejletlen volt a (robot)technika, hogy az ember kénytelen volt személyesen részt venni a kockázatos vállalkozásokban. Mindez nem érinti az űrturisták, kalandorok és az életüket önszántukból kockára tevők vélhetően népes seregét, akik az extrém sportok új ágaként az űrrepülést választják. – B.E.)