Sör a Marson
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Új eszközök és anyagok - 2017.12.31 07:15.)

Még vonzóbb célpont lett a Mars az űrhajósok számára. Lesz ugyanis sör, sőt az is kiderült, milyen. Már csak oda kell jutni, és néhány apró problémával kell megbirkózni, de az már semmiség.

Még tavasszal jelentette be a Budweiser, hogy a Mars majdani telepesei csakis ezt a márkát fogják fogyasztani, legalábbis ők így gondolják. De hogy komolyan gondolják, az biztos, hiszen első lépésként a közelmúltban indított Dragon űrhajóval már árpamagokat küldtek a Nemzetközi Űrállomásra. (Sörkedvelő olvasóinkat talán érdekli, hogy nem a nálunk jól ismert cseh Budweiserről van szó, hanem az ugyanilyen nevű amerikai márkáról. A két vállalat között a névhasználatról már bő évszázada folyó pereskedés ismertetése viszont nem vág portálunk profiljába, így csak az angol Wikipedia erről szóló címszavára utalunk. – B.E.)

Az amerikai Budweiser anyavállalata, az Anheuser-Busch két kísérletet kíván elvégezni az ISS-en az árpamagokkal. Egyrészt arra kíváncsiak, hogyan viselkednek az árpaszemek a súlytalanságban, másrészt azt szeretnék tudni, hogy a szemek kicsíráznak-e az űrben. Az egy hónapon át folyó kísérletsorozatban a sörgyár partnere a „Központ a tudomány fejlődéséért a világűrben” (Center for the Advancement of Science in Space, CASIS) nevű nonprofit szervezet. Mindez azonban csak az első lépés, hiszen az árpa a sörfőzés sok hozzávalója közül csak az egyik, az Anheuser-Busch a többi összetevővel folytatni akarja a kísérleteket.

A Budweiser kísérleteihez az árpát a Dragon teherűrhajó már felvitte az ISS-re. (Kép: AB InBev)

Annál is inkább, mert a Mars felszíni gravitációja csak harmada a földinek, így ott újabb kihívásokkal nézhetnek szembe a sörfőző mesterek, hiszen ismerni kell az árpán kívül a víz, az élesztő és a komló viselkedését, sőt közleményük a rizst is megemlíti, ami azonban csak a megtűrt, ún. pótanyagok egyike a sörfőzésnél. Jó hír, hogy az élesztővel a NASA már folytatott különböző kísérleteket, amelyekből kiderült, hogy ugyan az élesztő csak nagyon szűk hőmérsékleti határok között életképes, azonban ha a hőmérséklet megfelelő, akkor a súlytalanság nem jelent akadályt a szaporodásában. Még jobb hír, hogy a sörgyáriakat ez még csak meg sem lepte.

Bonyolultabbnak tűnik a komló termesztése a Marson, mert a növénynek nagy a fényigénye, ezért várhatóan mesterséges megvilágításra is szükség lesz (sőt ha a komló a Marson is akkorára nő, mint a Földön, akkor elég magas üvegházak kellenek). Nem egyszerű a víz megszerzése sem. Igaz, hogy szűkösen bár, de van víz a Marson, viszont az eddigi mérések szerint az különböző sókat tartalmaz. Ha ezt használnák sörfőzésre, akkor a sörnek kesernyés mellékíze lenne, így célszerűen sótalanítani kell a vizet (amit persze akkor is érdemes megtenni, ha a majdani marsi telepesek könnyelműen víz formájában akarják meginni, ahelyett, hogy sört főznének belőle).

Van elég baj tehát az összetevőkkel, mindezt tetézi a sör ízének problémája. Űrhajósok egybehangzó tapasztalatai alapján köztudott, hogy a tartós súlytalanságban tompul az ízérzékelés, ezért az űrhajósok szívesebben fogyasztanak a Földön megszokottnál erősebben fűszerezett, csípős ételeket. Remélik, hogy a Marson ez a hatás kevésbé érvényesül, mint a súlytalanságban, mégis tartanak tőle, hogy a telepeseknek a lazább sörök nem nyerik el maradéktalanul a tetszését. Hab a tortán, pontosabban a sörön, a hab problémája. Valószínű, hogy a Mars csekély légnyomása mellett a Földön megszokottnál habosabb lesz a sör (legalábbis ha szabad téren, a külső légnyomás mellett akarjuk elfogyasztani, ami ártalmas az egészségre nézve, de nem az alkohol hatása miatt). A Slate és a New Scientist cikkírója attól is tart, hogy a gyengébb marsi gravitáció kevésbé húzza a folyadékot a gyomor aljára, így a sörrel együtt lenyelt buborékok nagyobb arányban találják meg felfelé a gyomorból kivezető utat.

Súlytalanságban a buborékok nem szállnak fel a folyadék tetejére, ezért a hab nem a folyadékcsepp tetején, hanem a belsejében képződik (az 1985-ben az űrrepülőgép fedélzetén készült képen nem sör, hanem Coca Cola látható). (Kép: NASA)

A cikkek emlékeztetnek arra, hogy a sör az emberiség legrégebbi alkoholos itala, civilizációnk elválaszthatatlan része, ezért a Marson is ott lenne a helye. Ugyanakkor kételyeinek ad hangot, hogy bármilyen sikeresek lesznek is az ISS-en az árpamagokkal folytatott előkísérletek, szoktatnunk kell magunkat a gondolathoz, hogy talán nem éri meg a sok hercehurca, így sör nélkül kell túlélni a marsi viszonyokat.

Kirsten Sterrett (Coloradói Egyetem) miniatűr sörfőzdéje az űrrepülőgéppel feljutott a világűrbe, sőt működött is. (Kép: NASA)

Mindamellett, történtek már korábban is hasonló kísérletek. Néhány évvel ezelőtt a Coloradói Egyetem egyik végzőse arról írt szakdolgozatot, hogyan megy végbe az erjedés a súlytalanságban. Az amerikai Coors sörgyár támogatásával egy miniatűr sörfőző készletet fel is juttathatott a világűrbe az egyik űrrepülőgép fedélzetén. A készülék néhány korty sört állított elő. A diák különböző kémiai vizsgálatoknak vetette alá az igazi űrsört, majd meg is kóstolta, de nem ízlett neki – igaz, addigra a mintát már beszennyezték a vizsgálatokhoz használt vegyszerek.

Idei utolsó cikkünkkel kívánunk önfeledt szilveszterezést, majd boldog új évet minden olvasónknak. Találkozzunk az Űrvilág hírportálon 2018-ban is!

Egészségükre! (Kép: Lisa Larson-Walker, Wil Stewart/Unsplash, NASA)