Dragon CRS-13
(Rovat: Az űrállomás és az USA, SpaceX - 2017.12.15 17:15.)

Elindult a SpaceX újabb teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé. Hosszú idő után először használták Cape Canaveral 40-es starthelyét.

A floridai bázison levő indítóállás 2016 szeptembere óta használaton kívül volt. Akkor rongálódott meg, amikor az Amos-6 izraeli távközlési műhold indítására szánt Falcon-9 rakéta a startot megelőző statikus teszt során felrobbant. A floridai indításokhoz azóta a SpaceX a Kennedy Űrközpont közeli 39A starthelyét használta. A hosszadalmas felújítás után most vették először újra birtokba a 40-es indítóállást. Egy másik elsőség is kapcsolódik a Falcon-9 mostani repüléséhez. A NASA először járult hozzá, hogy a megbízásából az ISS-hez repülő Dragon teherűrhajó pályára állításához olyan első rakétafokozatot alkalmazzanak, amelyet a SpaceX újrahasznosított, vagyis egyszer már repült. (A szóban forgó Falcon-9 fokozat június 3-án ugyancsak egy Dragon teherűrhajót – a CRS-11 jelűt – juttatott a világűrbe.) Nem csak a rakéta egyik fő részegysége, de a teherűrhajóé is újrahasznosított darab. A hermetizált modul 2015 áprilisában-májusában már megfordult az űrállomásnál (Dragon CRS-6).

A Dragon teherűrhajó CRS-13 jelzésű repülése december 15-én, magyar idő szerint 16:35-kor kezdődött. A start az eredeti tervekhez képest több napot késett, részben az 40-es indítóállás felújításával kapcsolatos utolsó munkálatok miatt. A lehetséges decemberi startidőpontokat korlátozta az ISS-hez tartó repülésekben várható csúcsforgalom, amit az irányítóknak kezelni kell. December 14-én hagyta el ugyanis a bázist a Szojuz MSZ-05 űrhajó, rajta a Randy Bresnik, Szergej Rjazanszkij és Paolo Nespoli alkotta űrhajóstrióval. Ők 139 nap űrben töltött idő után landoltak Kazahsztánban. A váltás december 17-én indul Bajkonurból és két nappal később érkezik. A Szojuz MSZ-07 fedélzetén az orosz Anton Skaplerov, az amerikai Scott Tingle és a japán Norishige Kanai csatlakozik az ISS 54. állandó személyzetéhez. Ugyanarra a napra nem tesznek többféle dokkolással kapcsolatos manővert, és az emberes űrrepülések előnyt élveznek.

A Falcon-9 rakéta startja. (Forrás: NASA KSC)

A Dragon a start után két nappal, december 17-én (vasárnap) dél körül csatlakozik majd az ISS-hez, ahol robotkarral befogják. A tervek szerint egy hónapon át marad majd az űrállomáshoz dokkolva. A Falcon-9 hordozórakéta elhasznált első fokozata a mostani indítás után is visszatért, ezúttal a szárazföldre, a Cape Canaveral területén fekvő Landing Zone-1 nevű leszállóhelyre.

A Dragon CRS-13 rakományában 2,2 tonna hasznos teher szerepel, ebből 1560 kg kapott helyet a zárt (hermetizált, nyomás alatt tartott) rakodótérben. A külső rakodótérbe két, az ISS külsejére szánt tudományos műszer, a Napról a Földre érkező sugárzás mennyiségének mérésére szolgáló TSIS (Total and Spectral Solar Irradiance Sensor) és az űrszemét megfigyelésére készült SDS (Space Debris Sensor) került. Ami a belső raktérben elhelyezett csomagokat illeti, azok főleg tudományos kísérleti berendezéseket, a személyzet használati tárgyait, űrsétákhoz szükséges eszközöket, az ISS pótalkatrészeit tartalmazzák.

A 40-es indítóhely újbóli használatba vétele felszabadítja a 39A-t, ahol megkezdhetik a SpaceX új Falcon Heavy nehézrakétája bemutatkozó repülésének előkészítését. Ez azonban már 2018 januárjára csúszik. Ahogy a Falcon-9-cel november közepére tervezett, de elhalasztott titokzatos amerikai kormányzati megrendelés, a Zuma nevű műhold is csak januárban indul majd – igaz, immár nem a 39A jelű, hanem a 40-es startállásból.

Ha minden a tervek szerint alakul, idén lesz még egy SpaceX indítás. Azt azonban nem Floridából, hanem a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról hajtják végre. Tíz újabb Iridium Next mobil távközlési műhold állhat alacsony pályára, december 22-én.