Koccintás tisztított vizelettel
(Rovat: Az űrállomás és az USA - 2009.05.21 12:00.)

A Nemzetközi Űrállomás három lakója engedélyt kapott arra, hogy megkóstolja a tavaly felszállított amerikai víztisztító berendezés „végtermékét”.

Az ünnepélyesen megrendezett koccintással és a pohárköszöntőkkel feltehetően ismét fel szerették volna kelteni a sajtó figyelmét is. Az újságírók már a korábbi, a víztisztítóval kapcsolatos hírekre is igen fogékonynak bizonyultak. Hiszen melyik hírfogyasztó ugorna át egy ilyen című cikket? (Ugye, kedves Olvasóink...).

Az „űrtörténeti” esemény szerdán történt. A videokonferencián a földi irányítók és mérnökök tucatjai csatlakoztak – ha csak virtuálisan is – az űrhajósokhoz.

Az ISS 19. legénysége (Koichi Wakata, Gennagyij Padalka és Michael Barratt) kortyol a friss vízből. (Kép: NASA TV)

A koccintás képletesen értendő, a folyadék ugyanis műanyag tasakokban került az ISS lakóinak kezébe. Laboratóriumi vizsgálatokkal mostanra győződtek meg véglegesen arról, hogy az űrállomáson keletkező szennyvizet (például a vizeletet) feldolgozó, megtisztító és újra ihatóvá tevő berendezés tökéletesen tiszta vizet képes előllítani. Az elért eredménynek nagy a jelentősége, hiszen hamarosan ki szeretnék bővíteni az ISS személyzetének létszámát, a mostani háromról hat főre. Így takarékoskodni kell a vízzel, különben a friss készletek feljuttatása nehezen megoldható feladat elé állítaná az űrügynökségeket az űrrepülőgépek nyugdíjazását követő időkben. A kidolgozott technológia alapján a Holdra és a Marsra induló jövőbeli űrhajósok is vízhez juthatnak. A berendezés földi célokra átalakított változata pedig már jóval az eredeti példány űrbe kerülése előtt megkezde működését, hiszen a Föld számos pontján is gondot jelent az egészséges ivóvíz biztosítása. Így a NASA technológiája másokon is segíthet.

A negyedmilliárd amerikai dollárba került, a Destiny modulban elhelyezett vízvisszaforgató berendezés tavaly év végén került fel az űrállomásra. Működtetését kezdetben technikai problémák akadályozták. Idén márciusban érkeztek hozzá a szükséges pótalkatrészek, s a Földre visszahozott mintákat csak azután lehetett bevizsgálni. Bár az ára borsosnak tűnik, mégsem lesz rossz befektetés. A számítások szerint ugyanis a költségei néhány év alatt meg is térülnek, ha figyelembe vesszük, hogy milyen sokba kerül a vízzel töltött teherűrhajók felbocsátása.