A brazilok elunták…
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Űrpolitika - 2005.09.21 16:12.)

…mármint azt, hogy első űrhajósuk űrrepülőgépes útja folyamatosan csúszik. Ezért most úgy tűnik, hogy az első brazil állampolgár orosz űrhajóval jut el a világűrbe.

A fejlett repülő- és hadiiparral rendelkező Brazília regionális űrhatalom szerepre is pályázik. Ennek érdekében fejleszti (egyelőre eredménytelenül) saját hordozórakéta típusát, és az igen sikeres brazil-kínai távérzékelő műholdcsaládot. Kevéssé ismert, de a latin-amerikai ország még a Nemzetközi Űrállomásra is fejleszt berendezéseket. A következő lépés az első brazil űrhajós kozmikus útja lenne.

E célból az ország a kilencvenes évek második felében szerződést kötött a NASA illetékeseivel egy brazil katonai-pilóta űrhajós-kiképzéséről és repüléséről (a Space Shuttle fedélzetén az ISS-hez). A válogatás eredményeként Marcos Pontes harci pilóta 2002-ben felkészítést kapott a houstoni űrközpontban. Repülési lehetősége viszont folyamatosan csúszott. Mostanra a helyzet a brazilok szempontjából (is) kritikussá vált, hisz a Columbia-katasztrófa utáni (két éves) űrrepülőgép-program szüneteltetés után most – a Discovery vegyes eredményű repülése után – ismét közel egy évig nem indul Shuttle a világűrbe! Emiatt a Brazil Űrügynökség vezetői úgy döntöttek, hogy – amennyiben Parlamentjük is jóváhagyja – akkor Marcos Pontes alezredes 2006-ban orosz űrhajóval indul a világűrbe.

A brazilok szeretnék, hogy Pontes akár már 2006 áprilisában repülhessen egy ISS-látogatólegénységgel egy Szojuz-TMA űrhajó fedélzetén. A sietség oka az, hogy 2006-ban lesz a brazil aviatikus Alberto Santos-Dumont első repülésének 100. évfordulója. Ahhoz, hogy Pontes tavasszal repülhessen,
• legkésőbb idén szeptember 15-én ki kéne érnie Csillagvárosba, ahol megkezdheti gyorsított felkészítését a Szojuz-TMA rendszereiből,
• az egyezményt a két ország között pedig november 1-ig alá kell írni.

A brazil parlamentnek tehát gyors döntést kell hoznia…