Műholdirányítás otthonról
(Rovat: Az emberi élet védelme - 2020.03.19 12:15.)

Fennállása óta még sosem dolgoztak ilyen kevesen az ESA darmstadti központjának irányítótermeiben.

Az ok ott is a koronavírus-járvány, és a nyomában elrendelt, a kór terjedését lassítani hivatott óvintézkedések.

Az Európai Űrügynökség (ESA) németországi központja, az ESOC (European Space Operations Centre) munkatársai felelősek számos Föld körül keringő európai műhold, valamint a Naprendszert kutató tudományos űrszondák irányításáért. Ez egy folyamatos, nap mint nap kihívásokkal teli munka, hiszen bármikor elromolhat egy fedélzeti berendezés, probléma adódhat egy szoftverrel, vagy manőverekre lehet szükség egy veszélyes közelségben elrepülő űrszemétdarab miatt. Gondok akadhatnak a földi infrastruktúrával, a követőállomásokkal is; az ESA három kontinensen hét ilyen állomást üzemeltet. Így aztán a járványügyi helyzet ellenére sem állhat le a munka az irányítóközpontban.

Az ESOC munkatársai a BepiColombo Merkúr-szonda indítására várva, 2018 októberében. (Kép: ESA / Jürgen Mai)

Természetesen az űrügynökségnél is első a munkatársak egészségének védelme. Ezzel kell összeegyeztetni, hogy az ESA 21 űreszközét, plusz az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának öt Sentinel műholdját folyamatosan kiszolgálják. Ezek ugyanis nem csak úgy „maguktól” repülnek: biztosítani kell, hogy a megfelelő pályán maradjanak, a térben úgy helyezkedjenek el, ahogy kell, elegendő napfénynek kitéve például a napelemtábláikat. Felügyelni kell a fedélzeti rendszerek, a műszerek működését, le kell tölteni a tudományos és telemetriai adatokat. Az ESA is arra törekszik, hogy a lehető legjobban elkerüljék a szakemberek személyes érintkezéseit. Így aki teheti, most otthonról végzi a munkáját, nem jár be az irányítóközpont termeibe, szobáiba. Ha rosszabbra fordul a helyzet, még jobban szigoríthatnak a szabályokon. Így akár az is előfordulhat, hogy egyes tudományos űreszközök adatgyűjtése leáll, és csak az alapvető biztonságos működtetésükre koncentrálnak.

A közeljövő egyik nagy feladata a BepiColombo irányítása lesz, amikor az űrszonda egy gravitációs lendítő manőver erejéig visszatér a Föld közelébe. Ez másfél évvel a startja után, április 6-án lesz esedékes. (Kép: ESA / ATG medialab)