Hív a Déli-sarkvidék
(Rovat: Az emberi élet védelme, Nyereség a kontinensnek - 2010.01.26 12:00.)

Európai országok tudósai végezhetnek kísérleteket a déli-sarkvidéki Concordia kutatóállomáson.

3200 m tengerszint feletti magasság, 645 hPa légnyomás, -85°C-os minimum hőmérséklet, sík felszínű környezet, februártól novemberig majdnem teljes izoláció és megközelíthetetlenség. A tudósok számára szinte paradicsomi körülmények uralkodnak a Déli-sarkvidék fennsíkján megépült Concordia kutatóállomáson, ahol most nyitva áll az ajtó az európai kutatócsoportok számára.

(Kép: Y. Frenot / IPEV)

A Concordia állomás körüli magas, száraz, jeges fennsíkot a Föld egyik legbarátságtalanabb helyeként tartjuk számon, ugyanakkor a tudomány számára az egyik legkiválóbb kísérleti terület. Az Antarktisz közepén, az izolációnak és az extrém környezeti adottságoknak köszönhetően hasznos kutatások és kísérletek végezhetők a glaciológia, az atmoszféra-kutatás, a csillagászat és asztrofizika, a földtudományok, a technológia, az ember biológiája ill. az orvostudomány területein. Ezt a különleges területet az 1990-es években választották ki egy új, folyamatosan működő kutatóállomás üzemeltetésére, a francia sarkkutató intézet (IPEV) és az olasz antarktiszi program (PNRA SCrl) számára.

(Kép: M. Drinkwater / ESA)

A Concordia a francia Dumont d'Urville part menti állomástól 1100 km-re, az olasz Mario Zucchelli és Terra Nova Bay part menti állomástól pedig 1200 km-re, a szárazföld belsejében helyezkedik el. Az extrém időjárási körülményeknek köszönhetően az állomás csak a rövid antarktiszi nyár idején érhető el. Az odajutás azonban akkor sem nevezhető túl könnyűnek: az embereket és a könnyebb csomagokat a tengerparti olasz állomásról 3-5 órás repülőúttal szállítják a helyszíne. A súlyosabb darabokat - szezononként összesen mintegy 500 tonna tömeget - Ausztráliából hajóval viszik a tengerparti francia állomásra, ahonnan lánctalpas vontatókkal 12 nap alatt érik el a Concordia állomást.

A 2004. november óta üzemelő Concordia állomáson egész év folyamán végezhetők a tudományos kutatások. A nyári időszakban (novembertől februárig) kb. 50 kutató fordul meg itt, a hosszú antarktiszi tél folyamán pedig általában 12-14 fős személyzet dolgozik.

Majdnem olyan, mint egy előőrs egy másik égitesten
A munka és a létezés a Concordián sok hasonlóságot mutat a hosszú távú űrrepülésekkel és a jövőbeli kutatóexpedíciókkal, így az ESA (Európai Űrügynökség) együttműködési megállapodást kötött az állomást üzemeltető francia IPEV és az olasz PNRA SCrl intézetekkel. Az ESA Emberes Űrrepülések Igazgatósága a Concordia speciális környezeti körülményeit használja, hogy felkészüljenek a jövőben végrehajtandó emberes Hold- vagy Mars-missziókra. Az állomás kitűnő laboratóriumként használható fel a különböző alapkutatási területeken.

Az ESA az Európai Űrhajós Központ alkalmazottai segítségével támogatja az IPEV és a PNRA SCrl tudósait az általános orvostudományi megfigyelések, az életfenntartó rendszerek gyakorlati bevizsgálása és a személyzet pszichológiai tréningjei során. Az egyik együttműködési területként, az ESA koordinálja azokat az európai szintű felhívásokat, amelyek az orvosi, a fiziológiai és a pszichológiai kutatásokra biztosítanak lehetőséget a Concordia állomáson.

Az eddigi és a jelenlegi programok is azt célozzák, hogy vizsgálják a személyzet alkalmazkodóképességét, a stresszel szembeni ellenállóképességüket, az immunrendszer változásait, a véralvadási folyamatokat és a biológiai ritmus változásait.

Felhívás kutatási lehetőségre
Az európai kutatók közössége most lehetőséget kap az orvoslás, a fiziológia és a pszichológia tudományterületeit érintő, a Concordián végzendő kísérletekre. További részletek: Concordia Announcement of Opportunity (pdf).