STS-107 (1. rész): Kísérletek napi 24 órában
(Rovat: Az emberi élet védelme, Korszerű oktatás , A Columbia utolsó útja - 2003.01.13 20:18.)

Január 16-án kezdődik a Columbia következő útja, az STS-107. Ez lesz az űrrepülőgépek 111., és a "legöregebb" gép 28. útja. A legénység ezúttal nem a Nemzetközi Űrállomást (ISS) látogatja meg, hanem egy önálló repülést hajt végre, gazdag, műszaki-tudományos programmal. A kisérletek jelentős részét európai és kanadai szakemberek állították össze, az űrrepülőgép fedélzetén pedig (amerikai társai mellett) a világűrbe indul az első izraeli állampolgár is.

A program annyira sokszínű, hogy a hét űrhajósnak két műszakban, napi 24 órában kell dolgoznia, hogy végre tudják hajtani!

Az STS-107 legénysége (balról-jobbra): David M. Brown, Rick D. Husband (parancsnok), Laurel B. Clark, Kalpana Chawla, Michael P. Anderson, William C. McCool (pilóta) és Ilan Ramon (az első izraeli asztronauta).

A kísérleteket pályázatokkal választotta ki, és kereskedelmi alapon finanszírozza a NASA. A három fő vizsgálandó terület:
· az emberi egészség, orvosbiológia,
· fejlett technológiai kísérletek, valamint
· Földünk és a világűr vizsgálata.
A repülés érdekessége, hogy most mutatkozik be a Spacehab kutatólaboratórium (melyet az űrrepülégépek lakható térfogatának növelésére fejlesztettek ki, és a Columbia rakterében fog utazni) legújabb változata, a Spacehab RDM (melynek térfogata a korábbi típus közel kétszerese).

A Spacehab korábbi, rövidebb változata az egyik űrrepülőgép rakterében (felül), illetve az új típus az STS-107 négy űrhajósával még a gyárcsarnokban (alul).

Az új Spacehab RDM belsejében az alábbi (kereskedelmi) kísérleteket készítették elő:
· ARMS (Advanced Respiratory Monitoring System) az ESA (Európai Űrügynökség) részére: a légzőszervek és a keringési rendszer változásainak vizsgálata az űrrepülés elején és későbbi szakaszaiban.
· CEBAS (Closed Equilibrated Biological Aquatic System) a DLR (a német űrügynökség) részére: mikrogravitációs növény- és állattani kísérletek.
· MSTRS (Miniature Satellite Threat Reporting System) az amerikai légierõ számára: távközlési demonstrációs kísérlet.
· CMPCG (Commercial Macromolecular Protein Crystal Growth) az Alabamai Egyetem részére a Spacehab cég támogatásával: nagyméretű, jó minőségű proteinkristályok előállítása a mikrogravitációban, ellenőrzött körülmények között.
· COM2PLEX (Combined 2-Phase Loop Experiment) az ESA részére: hajszálcsövekben áramló folyadékok viselkedésének tanulmányozása mikrogravitációban.
· STARS: kísérletek diákok közreműködésével.
· STARNAV (Star Navigation Experiment) a Texasi Egyetem részére: Az űrrepülőgép tájolásának pontos meghatározása egy új algoritmus segítségével anélkül, hogy előzőleg bármilyen információ rendelkezésre állt volna a jármű pozíciójáról. Másodlagos célja, hogy a fiatalok és a közvélemény figyelmét felkeltse az űrtechnológia és a csillagászat iránt.
· OSTEO (Osteoporosis Experiment in Orbit) a Kanadai Űrügynökség részére: a csontsejtek mikrogravitációbéli viselkedésének vizsgálata. Korábban a STS-95 jelű űrrepülésben (John Glenn második űrutazása, 1998-ban) hajtottak végre hasonló kísérleteket.
· ERISTO (European Research in Space and Terrestrial Osteoporosis) az ESA részére a Kanadai Űrügynökség közreműködésével: Az OSTEO kísérlet felszereléseit használja, hasonló célra.
· JSC-HLS/PhAB4: élettani kísérletcsomag az amerikai Johnson Űrközpont számára.

Clark és Chawla űrhajósnő néhány kisérleti berendezéssel ismerkedik.

F O L Y T A T J U K . . .

Ledneczki István