MEGFEJTÉS: Baktériumok a Holdon?
(Rovat: Az Apollo holdprogram, Távoli világok kutatói - 2023.09.30 07:30.)

Streptococcus mitis. Ezt a baktériumot találták a Surveyor-3 több mint két évig a Hold felszínén levő kameráján. Más kérdés, mikor és hogyan került oda...

Ötfordulós rejtvénysorozatunkban a Zrínyi Kiadó nemrég megjelent kötetének, Az űrorvostan alapjainak ajándék példányaiért folyik a verseny. Hetente, hétfőnként megjelenő kérdéseinkre pénteken éjfélig várjuk a válaszokat. A helyes válaszokat beküldő olvasóink között pedig a Zrínyi Kiadó jóvoltából a könyv egy-egy példányát sorsoljuk ki.

Napjainkban az űrkorszak újbóli virágzását éljük. Hamarosan ismét embereket küldünk a Holdra, milliárdosok űrugrásokkal teszik az emberek számára elérhetővé az űrutazást, nemsokára repülhet a második magyar űrhajós, és még sorolhatnánk, hiszen szinte végtelen ez a lista. Ahhoz, hogy tartani tudjuk a lépést és megértsük, hogy mi is zajlik egy emberes űrrepülés során, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az űrhajósoknak és az űrügynökségéknek, fontos, hogy megismerjük, hogy milyen folyamatok mennek végbe az emberi szervezetben. Erről szól Gilles Clément Fundamentals of Space Medicine című átfogó könyvének magyar nyelven elkészült fordítása, amely Az űrorvostan alapjai címet viseli. A szerző nemzetközi szaktekintély, az International Space University űrélettudományok emeritus professzora, aki kutatásvezető volt több mint 25 űrrepülés során.

Milyen változások mennek végbe az emberi testben a világűrben? Milyen élettudományi kísérleteket végeztek az űrrepülés kezdete óta 2010-ig bezárólag? Ezekről a témákról is szól Az űrorvostan alapjai című, magyarul 2022-ben megjelent kötet. (Forrás: Zrínyi Kiadó)

A könyv olvasmányosan és közérthetően ismerteti az űrorvostan alapvető aspektusait, kihívásait, megoldásra váró kérdéseit. A szerző nemcsak az emberi szervezet változásaira összpontosít, hanem kitér a súlytalanságban végzett növényi és állatkísérletekre, a sugárbiológiára, az űrsebészetre és a létfenntartó rendszerek működésére is.

Negyedik kérdésünk az volt: melyik baktériumot találták meg a Surveyor-3 holdszonda külső kameráján? A baktériumfaj latin nevét vártuk a megfejtésben. A helyes válasz a Streptococcus mitis. Ahogyan egy 2011-es cikkünkben fogalmaztunk, az Apollo-program „folklórjának” immár valószínűleg nehezen kitörölhető részévé vált a holdi baktériumok története. 1969. november 19-én az Apollo-12 leszálló egységének fedélzetén Pete Conrad és Alan Bean érte el a Hold felszínét. Leszállási helyük a Viharok óceánja (Oceanus Procellarum) volt, mindössze 163 méterre a Surveyor-3 jelű automata szonda tartózkodási helyétől. A Surveyor-3 korábban, 1967. április 20-án végzett sima leszállást a Holdon. Az odalátogató űrhajósok számára „könnyű zsákmány” volt a Surveyor-3 kamerája és néhány más alkatrésze, amelyeket további részletes vizsgálatokra az Apollo-12 – steril körülmények között – vissza is szállított a Földre. A NASA laboratóriumában meglepetésre mintegy 50–100 Streptococcus mitis baktériumot találtak a kamerán, amelyek ezek szerint minden űrbeli viszontagságot túléltek. A „tudományos eredményt” azonban igazság szerint sosem publikálták szakmai közleményben, és az események későbbi rekonstruálása nyomán igencsak valószínű, hogy a vizsgálati körülmények akkoriban nem voltak eléggé tiszták, a baktériumok így utólag, a laborban kerülhettek rá a kamerára és nem járták meg a Holdat...

Pete Conrad űrhajós a Surveyor-3 szondánál a Holdon, 1969 novemberében. A Surveyor-3 bő két évvel korábban, 1967 áprilisában landolt. Jobbra a háttérben az Apollo-12 űrhajó holdkompja (Lunar Module) látható. (Kép: NASA)

Bárhogy is volt, az eset rámutatott arra, hogy mennyire fontos a megfelelő steril felszerelés, eszközök használata és ellenőrzése. Hiszen ha nem vigyázunk, az oda eljuttatott eszközeinkkel akár be is szennyezhetjük az addig ember által érintetlen égitesteket. Ezzel szemben 2021-ben szenzáció volt a Nemzetközi Űrállomáson végzett Cell Science-04 nevű kísérlet eredménye, amely újfent bebizonyította, hogy a medveállatkák (Tardigrada) képesek életben maradni ilyen extrém környezetben is. (A legmostohább körülményeket is túlélő medveállatkákról ugyancsak olvashatnak korábbi cikkeinkben, ld. a lap alján. – A szerk.)

Köszönjük olvasóink aktivitását, az egy híján 30 beküldött megfejtést. A helyes választ adók neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Kondor Tamás olvasónknak kedvezett. Vele hamarosan felvesszük a kapcsolatot, hogy a Zrínyi Kiadó el tudja juttatni címére a könyvnyereményét.

Követező rejtvénykérdésünkre csak hétfőig kell várni. Még egy utolsó forduló van hátra, így aki most nem nyerte meg Az űrorvostan alapjai című kötet egy példányát, az se csüggedjen, lesz még egy esély!

Gilles Clément: Az űrorvostan alapjai (Zrínyi Kiadó, Budapest, 2022. Fordította Eszes Boldizsár, 412 oldal, ISBN 978 963 327 885 7). A kötet a Zrínyi Kiadó webáruházában kedvezményes, 3935 Ft-os áron elérhető. Emellett a könyvesboltokban is kapható.