Kolumbusz nyomán: Michael Collins (1. rész)
(Rovat: Az Apollo holdprogram - 2019.07.03 07:15.)

Sorozatunkban a holdraszállás 50. évfordulóján felidézzük annak a három embernek az életét, akik a főszereplők voltak abban a színdarabban, amely a 60-as évek Amerikájában játszódott...

...és olyan szerzők írták, mint Robert Goddard, John F. Kennedy, vagy Wernher von Braun. Ők voltak az első holdutazók.

1961-ben egész Amerika rettegésben volt, a Disznó-öbölben a kommunisták világraszóló vereséggel zavarták el az ellenük törőket és a fejük felett is egy kommunista űrhajós, Jurij Gagarin repkedett. A fiatal új elnök egész Amerikát csatasorba szólította, „Győzzük le az oroszokat!” Volt egy csoport – a Hadsereg –, amelynek tagjainál senkinek nem viszketett jobban az ujja a ravaszon, hogy Kennedy elnök mögé sorakozzon. Szerencsére Kennedy allegóriába csomagolta az oroszok elleni harcot. Bár a kubai rakétaválság során majdnem-majdnem kivonta Amerika kardját a hüvelyéből, ekkor mégis nem azt mondta, hogy fegyverekkel – talán a rettegett atombombával – vívják meg a harcot, hanem űrhajókkal. És a katonák, különösképpen a pilóták sóvárogva várták, hogy hívják őket és űrhajósként győzzék le a Szovjetuniót. Köztük volt egy fiatalember, Michael Collins.

Collins indíttatása érthető volt, katonacsaládból származott. Apja, James Lawton Collins katona és diplomata is volt egyszerre. 1928–32 között katonai attasé volt Mussolini Olaszországában, így Michael sem otthon, az Államokban született, hanem az Örök Városban, Rómában. Mike a család negyedik gyereke volt, két nővére és egy bátyja volt. Bátyja is követte a családi hagyományt, apjuk és nagybátyjuk után ő is katonának állt. Amikor elérkezett tehát a pillanat, hogy választ adjon a felnőttek kérdésére – mi leszel, fiam, ha nagy leszel? –, csak anyjában merült fel, hogy diplomata, neki a katonai pálya tetszett inkább. Beadta tehát jelentkezését a West Pointra, ahol nem ő volt a sztár. 1952. június 3-án az 527 végzős kadét között a 185. volt eredményeit illetően, tehát erősen a középmezőnyben abszolválta a Katonai Akadémiát.

Ekkor még csak az volt a biztos, hogy katona lesz, de hogy tüzér, vagy huszár, az ezután következett. Ekkor érdekes logika mentén kért magának beosztást. Addigra bátyja már ezredes volt, apja pedig egészen a vezérőrnagyi rangig emelkedett, sőt nagybátyja egyenesen az amerikai hadsereg vezérkari főnöke volt. Olyan helyet keresett, amelynek semmi köze nem volt a rokonságához, nehogy valaki azzal vádolja, „Ja? Könnyű neked, akinek a nagybátyja a vezérkari főnök, de az apja is nagykutya”. A nepotizmus elől a légierő volt a menekülőút.

Egyszer már repült életében, sőt az akkori sétarepülésen a pilóta megengedte, hogy vezesse kicsit a gépet, de az igazi mély víz csak most jött el. Jöttek az öreg légcsavaros kávédarálók, majd a kávédarálóból át lehetett ülni egy kívánatosabb szerszámra, aztán végül jöhettek a kályhacsövek, a sugárhajtású gépek, ahogy lépcsőről lépcsőre teljesítette a kiképzés lépéseit. Végül ő is a korszak csúcs repülőgépén fejezte be az oktatást, az F-86 Sabre-n. Hogy mennyire volt nehéz, vagy kockázatos kitanulni pilótának az idő tájt? A kiképzés 22 hete alatt 11 társa halt meg.

Mike éppen csak lecsúszott a koreai háborúról. Mire harckész pilóta lett, megköttetett a fegyverszünet, így nem próbálhatta ki magát éles harcok közben. Helyette Kaliforniába vezényelték, ahol, mint oly sokan, ő is az atombombázást gyakorolta az F-86-ossal. Nem sokkal később áttelepült az ezrede Franciaországba. Ami nem sikerült a West Pointon, itt már kiviláglott: kitűnt a tömegből azzal, hogy ő lett az ezred első lövésze. A repülőélet réme is meglegyintette: egy kabintűz miatt egy hadgyakorlaton a katapultálás élményét is megtapasztalta, de idejében elmenekült a halál elől. Hazatérve értette meg, hogy miért, a sorsnak még dolga volt vele. Például az útjába vezényelt egy bizonyos Patricia Mary Finnigant, egy csinos egyetemistát, aki a világlátását próbálta bővíteni azzal, hogy lejárt Légierő Tiszti Klubjába, és mit ad Isten, közben megesett a szeme Mike-on. Persze a fess századosnak is rajta. 1957-ben házasság lett a szemek összeakadásából.

(Folytatjuk!)