MEGFEJTÉS: A nő az irányítóteremben
(Rovat: Az Apollo holdprogram - 2019.06.22 08:15.)

Az Apollo-programhoz kapcsolódó rejtvénysorozatunk e héten folytatódott. Ma megtudhatják a helyes választ a negyedik kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte az Akkord Kiadó ajándékát.

Öthetes rejtvénysorozatunk az első holdraszállás július 21-i évfordulója alkalmából az Apollo-programhoz kapcsolódik. Stílszerűen a nyeremények is ehhez illőek, az Akkord Kiadó széles természettudományos könyvválasztékából az Apollo-programhoz közvetlenül kapcsolódó könyveket ajánlott fel, amelyek közül minden fordulóban egy kötetet sorsolunk ki. Mai nyereményünk az Akkord Kiadó ajándéka, James R. Hansen: Az első ember – Neil Armstrong élete című könyve.

1969. július 21-én az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, amint egy 38 éves amerikai űrhajós, Neil A. Armstrong első emberként a Holdra lép. Talán nincsenek az emberi történelemben ismertebb szavak azoknál, amelyeket abban a történelmi pillanatban kimondott. Az első ember egyaránt bemutatja Armstrongot, mint kiváló űrhajóst és mint egyedülálló egyéniséget.

James Hansen Az első ember című, játékfilmen is látható könyve hiteles bepillantást enged Amerika leghíresebb űrhajósa, Neil Armstrong életébe – akinek a „kis lépése” megváltoztatta a történelmet. Az első emberben Hansen Neil Armstrong életét veszi górcső alá. A szerző 50 órán keresztül beszélgetett Armstronggal, aki kizárólagos betekintést engedett Hansennek a személyes irataiba és a családi forrásokba. Ez a nagyszerű körkép a XX. század második felének Amerikájáról egyúttal egy amerikai ikon páratlan életrajza. Amikor az Apollo–11 1969-ben leszállt a Holdra, az elsőként az égitestre lépő ember azonnal legendává vált. Hansen színesen idézi fel Armstrong pilótakarrierjét, 78 harci bevetését haditengerészeti pilótaként Észak-Korea fölött éppúgy, mint légkörön túli repülését a rakétahajtású X–15 repülőgéppel, majd azt, ahogyan a Gemini–8 űrhajó parancsnokaként végrehajtotta az első dokkolást a világűrben. Pilótaként többet jelentett neki elrepülni a Holdig, mint járni az égitest felszínén, miközben Hansen azt is kijelenti, hogy legendás elhivatottságáért drága személyes árat fizetett, aminek felesége és gyerekei lettek az elszenvedői. A holdraszállás óta eltelt években számtalan pletyka keringett Armstrongról, az űrutazásról szóló álmairól, vallásos hitéről és magánéletéről. Ez a könyv bemutatja a mítoszok mögött álló embert. Az amerikai hős kiválóságát mélyrehatóan vizsgálva Hansen bemutatja Az első ember mint űrhajós és mint egyéniség komplex örökségét. Az első emberben összeolvadnak annak a nagyszerű, de visszahúzódó hősnek a személyes, technikai, hősi és ikonikus tulajdonságai, akit örökre a történelem leghíresebb űrutazójának fogunk tartani.

A NASA irányítóközpontja (Firing Room 1) az első holdraszállókat vivő Apollo–11 startjának napján, 1969. július 16-án. Középen megjelölték az egyetlen női szakembert, aki az indításkor a pultok és kijelzők előtt dolgozhatott. (Kép: NASA)

Hétfői kérdésünk így szólt: Kétségtelen, hogy az 1960-as években az Apollo-program világa elsősorban a férfiak világa volt. Ez nem csak az űrhajósokra igaz, akik között nem volt nő. Az Apollo-11 fél évszázaddal ezelőtti történelmi startja során, az irányítóteremben a több tucatnyi, rövidre nyírt hajú, fehér inget és nyakkendőt, esetleg zakót viselő, vagy köpenyes férfi között csupán egyetlen hölgy lehetett jelen. A kérdésünk, hogy mi a neve ennek az akkor 28 éves szakembernek, akit a fényképen megjelöltek?

A szóban forgó személy a most 78 éves JoAnn Morgan. Tavaly a Vanity Fair készített vele interjút, amelyben elmesélte, hogy az összes megelőző Apollo-indításnál is dolgozott, de azelőtt sosem engedték meg, hogy az irányítópulthoz üljön a start idején. Az Apollo–11 idejére változott meg a besorolása, immár nem számított kezdőnek a szervezetben. A vezérlő számítógép, aminek a kezelését rá (is) bízták, figyelte például a villámdetektáló és a tűzérzékelő rendszert az indítóállásnál, és azt, hogy a kommunikációra használt rádiófrekvencián nem zavarja-e valami az adást. (Ilyesmi egyébként előfordult korábban, az Apollo–8 indításakor egy közelben tartózkodó szovjet tengeralattjáró „bejelentkezett”. Majd ugyanilyen kísérletek történtek a következő két indítás alatt is.) Az interjúban azt is elmondta, főnökei hogyan intézték el, hogy ő is szolgálatban lehessen a startnál, mint az egyik legrátermettebb szakember. Továbbá felidézte azokat a viccesnek szánt, bántó, vagy egyenesen szexista megjegyzéseket, amiket kapott, illetve hogy a közelben egyáltalán nem is volt női mosdó, úgyhogy csak biztonsági őrzés mellett tudta elvégezni a dolgát...

Az Apollo–11 startjakor az irányítók közt egyedüli nőként szerepet kapott mérnök, JoAnn Morgan későbbi pályafutása során – sokszor továbbra is úttörőként – számos vezető beosztást töltött be a NASA Kennedy Űrközpontjában. 2003-ban a külkapcsolatokért és üzleti kapcsolatokért felelős igazgatóként vonult nyugdíjba az űrügynökségtől.

Az elmúlt évtizedek alatt sokat változott a nők megítélése az amerikai űrprogramban. JoAnn Morgan (jobbra) 2002 októberében, az Atlantis űrrepülőgép STS-112-es repülése után két űrhajósnő, Pamela Melroy (balra) és Sandra Magnus (középen) társaságában, a Kennedy Űrközpontban. (Kép: NASA)

Köszönjük olvasóink aktivitását! A kérdés az eddigieknél talán nehezebbnek bizonyult, de így is 50 fölötti megfejtést küldtek be nekünk. Ezek közül a legtöbb még úgy is helyes volt, hogy néhányan más, a korai amerikai űrprogramban szintén fontos szerepet játszó nők nevét említették meg. A tökéletes választ beküldők neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Buzás Csobánnak kedvezett, aki az Akkord Kiadó ajándékát, James R. Hansen: Az első ember – Neil Armstrong élete című könyvét nyerte. Vele hamarosan felvesszük a kapcsolatot.

Az Akkord Kiadó szívességéből öt hasonló ajándékkönyvet tudunk kisorsolni az Űrvilág olvasói között. Ezek közül most a negyedik kelt el. Így aki most nem nyert, az se adja fel a reményt. A jövő hét elején jön az utolsó rejtvényforduló!