Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Űr-hajótörés:
35 éve repült az Apollo-13 (2. rész)

(Rovat: Az Apollo holdprogram, Minden jó, ha a vége jó... - 2005.04.11 11:00.)

Lovellék azonban hiába tettek meg mindent az összeszokottságért, a szerencse nem állt melléjük. A start előtt nem sokkal Charlie Duke a tartalék holdkomp pilóta kanyarófertőzést kapott...

Mivel a két legénység szoros napi munkakapcsolatban volt, félő volt, hogy a fertőző betegséget más is megkaphatta. A vizsgálatok hamar kiderítették, hogy Lovell és Haise immunis a betegséggel szemben, azonban Mattingly nem volt az. Az orvosok egy sor tesztet végeztek, húzva az időt, hogy megjelenik-e a kórokozó a parancsnoki kabin pilótája szervezetében. Bár ez végül nem történt meg, a betegségtől való félelem odáig juttatta az irányítást, hogy kivegye Mattingly-t a csapatból és tartalékát, Jack Swigertet ültesse a helyére. Erre a start előtt mindössze egy héttel került sor. (Az utolsó héten lázas gyakorlás zajlott a szimulátorban, hogy az űrhajósok összeszokhassanak és Swigertet „repülőképes állapotba” hozzák).


Ilyen körülmények között érkezett el 1970. április 11. délelőttje, a start ideje. Az Odüsszeia névre keresztelt parancsnoki hajó és az Aquarius hívójelű holdkomp a számított időben, rendben startolt, ám ekkor a Saturn rakéta tartogatott kellemetlen meglepetést. A második fokozat középső hajtóművében oszcilláló nyomásváltozások keletkeztek, majd a hajtómű le is állt. Négy hajtóművel repült tovább az űrszerelvény, némileg kisebb tolóerőre támaszkodva. Az irányításban néhány másodpercet vett igénybe a diagnózis és a gyógymód megállapítása: a négy hajtóművet 34 másodperccel égették tovább a gyorsításhoz (azaz a rakéta lassabban, ám hosszabb ideig gyorsult). A bajt végül a harmadik fokozat égésidejének 9 másodperccel való megnyújtásával orvosolták. Az Apollo-13 felszállása ha döccenőkkel is, de sikerült. Ahogy a holdpályára állás is.


Nagyjából három napi út várt Lovellékre. Ezt az időt rekord számú tévéközvetítéssel akarták színessé tenni. Csak egy baj volt ezekkel az űrtudósításokkal. Az amerikaiakat már nem érdekelte az Apollo program. Lovellék bejelentkezései egyszer sem kerültek be a tévétársaságok műsortervébe. A harmadik napon sugárzott tévéadásra is ez a sors várt: az űrhajósok vidám műsorát csak egy maroknyi ember látta az irányítóközpont központi képernyőjén. Az adást követően azonban minden megváltozott.

Az irányítás az adást követően néhány rutinműveletre utasította Swigertet, többek között az üzemanyagcellák hajtóanyagául szolgáló oxigénnek és hidrogénnek – a mérésük megkönnyítésére – egy kis ventillátorral történő felkeverésére. A rutinművelet most visszájára fordult. „Houston, van itt egy kis problémánk!” – jött a mindenkit meghökkentő üzenet Swigerttől 300 000 km távolságból.

Dancsó Béla

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021