A Shuttle-Mir program (2. rész): 10 méterre a Mirtől
(Rovat: Az amerikai-orosz Shuttle-Mir, A Szaljutok és a Mir , A Szojuz és a Progressz - 2003.06.16 09:48.)

1994 februárjában a Discovery és hattagú legénysége önálló repülést hajtott végre. A fedélzeten helyet kapott az első orosz űrhajós, aki amerikai űrrepülőgépen indult a világűrbe. A második hasonló repülésen a Discovery űrrandevút hajtott végre a Mir űrállomással.

Hosszas tárgyalások után 1993-ban a résztvevő partnerek végre aláírhatták a szerződést a Nemzetközi Űrállomás megépítéséről. A két legnagyobb résztvevő, Oroszország és az Egyesült Államok, az űrállomás építésének első fázisaként (ISS Phase 1) közös űrrepülések végrehajtásában állapodott meg, melynek keretében mindkét nemzet űrhajósai kölcsönösen igénybe veszik egymás űrjárműveit és kipróbálják az űrépítkezéshez szükséges technológiákat. Eközben a földi irányítók megfigyelik, hogy milyen problémák lépnek fel, ha különböző nemzetiségű űrhajósoknak kell együtt dolgozni (vagyis az űrhajósok ún. „interkulturális közegben” vannak).

A Discovery űrrepülőgép 1994. február 3-án indulhatott 18. útjára (STS-60). Öt amerikai kollégája mellett Szergej Krikaljov orosz kozmonauta is a fedélzeten volt. Ez volt a harmadik űrbéli útja (előzőleg kétszer járt a Miren).

Szergej Krikaljov a Discovery fedélzetén (NASA fotó)

Ezzel a repüléssel Krikaljov lett az első, aki orosz űrhajósként amerikai űreszközön jutott a világűrbe. Az orosz kozmonauta nem csupán vendég űrhajósként, hanem a legénység teljes jogú tagjaként vett részt a repülésen. Később a Nemzetközi Űrállomás első két elemének összekapcsolásakor repült, majd fedélzeti mérnökként tagja lett az új űrállomás első legénységének is.

Február 8-án egy tévéműsor keretében a Discovery és a Mir űrállomás között élő kép- és hangkapcsolatot teremtettek. Ekkor a Discovery a Csendes-óceán fölött, a Mir pedig az Egyesült Államok déli része fölött repült. Mivel a két jármű eltérő hajlásszögű pályán repült, sem összekapcsolódásra, sem megközelítésre nem került sor.
A Discovery február 11-én ért földet a Kennedy Űrközpontban.

A Discovery 20. küldetése (STS-63) pontosan egy évvel a 18. után kezdődött. 1995. február 3-án az űrrepülőgépet 5 perces indítási ablakban (az az időszak, amikor egy űreszközt a kívánt pályára lehet indítani) a Mir pályasíkjába indították. A repülés legalább három szempontból különleges. Ismét repült egy orosz űrhajós, ezúttal Vlagyimir Tyitov (oldalsó képünk - NASA fotó). A második különlegesség, hogy a Discovery pilótája Eileen Collins (oldalsó képünkön - NASA fotó) volt, az első nő ebben a pozícióban. 1997-ben az STS-84 repülésen az Atlantisszal is járt a Mirnél, majd 2000-ben ő lett a Columbia STS-93 küldetésének parancsnoka (ekkor állították pályára a Chandra-röntgenteleszkópot). Jelenleg ő a kijelölt vezetője a következő Shuttle-repülésnek.

A repülés harmadik különlegessége, hogy először járt egy amerikai űrrepülőgép a Mir közelében (összekapcsolást nem terveztek, így a Discovery fel sem volt szerelve dokkolóadapterrel). Február 6-án a Discovery 10 m-re megközelítette a Mirt. Szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ilyen közel kerülhet-e az űrrepülőgép az űrállomáshoz, vagy meg kell állnia 300 m-nél, mivel az egyik manőverező hajtóművének üzemanyag-vezetékéből szivárgott a hajtóanyag. Végül az orosz és az amerikai repülésirányítók megállapodtak, hogy a Discovery megközelítheti a Mirt, ha:
- a szivárgó hajtóanyag vezetékét 300 méteres távolságban elzárják,
- a Discovery semmiképpen nem kerül 10 méternél közelebb az űrállomáshoz, és
- ha egy, a pozíció tartásához szükséges hajtómű meghibásodna, akkor a Discovery legénysége használhatja azt a hajtóművet, amelyiknek a vezetékéből szivárog a hajtóanyag, de azonnal el kell távolodnia a Mirtől 300 méterre.

TV-kép a Discovery és a Mir űrrandevújáról

A Discovery hozzávetőlegesen 10 percig tartotta a 10 méteres távolságot. Ezután eltávolodott a Mirtől, majd körülrepülte azt. Ezután végleg eltávolodott tőle, és a fedélzetén az űrhajósok önálló kutatási programot hajtottak végre.

Az űrrepülőgép február 11-én szállt le a Kennedy űrközpontban. Az űrrandevú sikeres végrehajtásával elhárult az akadály a következő lépés, az összekapcsolódás elől.