Nemzetbiztonsági piac
(Rovat: Amerika hordozórakétái, A nemzetbiztonságért , SpaceX - 2022.12.31 12:15.)

Két, űrindítási szolgáltatásokat nyújtó amerikai vállalat is lépéseket tett a nemzetbiztonság speciális igényeinek jobb kiszolgálása érdekében.

A Rocket Lab december 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok nemzetvédelmi és felderítéssel foglalkozó felhasználóinak igényeit figyelembe véve önálló vállalatot hoztak létre Rocket Lab National Security (RLNS) néven. A 2006-ban Új-Zélandon alapított és 2021 óta tőzsdén jegyzett, jelenleg 1300 alkalmazottat foglalkoztató Rocket Lab fő terméke a kis Electron rakéta, illetve a fejlesztés alatt álló, nagyobb teljesítményű Neutron rakéta. Az Electronnal eddig 26 startot hajtottak végre, a Neutron bemutatkozása 2024-ben várható, utóbbi 8 tonna hasznos teher LEO pályára állítására lesz képes. (A cég Electron rakétájával Új-Zélandról állították pályára 2020. december 6-án a második és a harmadik magyar műholdat.)

A Rocket Lab eddig is több katonai műholdat állított már pályára, közleményük szerint az RLNS létrehozására azért volt szükség, mert ezen műholdak esetében sokkal szigorúbbak a bürokratikus előírások, mint a közönséges, kereskedelmi alapú startoknál. Emellett az üzletág önállósításának köszönhetően pontosabban megismerhetik a felhasználók kívánságait a jövőbeli fejlesztéseket illetően.

A Rocket Lab Electron rakétájával 2021 júliusában indították a Légierő Kutatólaboratóriumának Monolith nevű, technológiai demonstrációs műholdját. (Kép: Rocket Lab)

A Rocket Lab USA székhelye a kaliforniai Long Beach-ben van, Electron rakétáikat Új-Zélandról, illetve hamarosan a virginiai Wallops-szigetről indítják. Az Electron első, 2017-es indítása óta a cég több szerződést kötött nemzetbiztonsági intézményekkel, köztük a Nemzeti Felderítési Hivatallal (NRO), az Űrhaderővel és a katonai technológia fejlesztésekkel foglalkozó DARPA-val.

Hasonló lépésre szánta rá magát a SpaceX is, a vállalat december 2-án közölte, hogy Starshield néven új programot és üzletágat indítanak, amelynek célja, hogy a Starlink műholdsereg szolgáltatásait továbbfejlesztve azt alkalmassá tegyék a nemzetbiztonsági szervek által történő használatra is. Ennek keretében nemcsak biztonságos kommunikációs csatornákat fejlesztenének ki, hanem távérzékelő és felderítő eszközöket is elhelyeznének műholdjaikon, amire egyre nagyobb az igény a védelmi és a felderítő szervek részéről. A nyilatkozatok szerint teljes körű szolgáltatásokat nyújtó rendszerek fejlesztésével is erősíteni kívánják jelenlétüket a nemzetbiztonsági piacon és a kormányzati megrendelők körében.

A SpaceX Falcon-9 rakétája 2022. július 7-én (is) Starlink műholdakat állított pályára. (Kép: SpaceX)

Megfigyelők szerint a lépés azt jelzi, hogy a SpaceX megértette, hogy járhatatlan az az út, amely szerint a nemzetbiztonsági felhasználókat megpróbálják rábírni kereskedelmi szolgáltatásaik igénybevételére. Ez nem működik, ezért a cég kénytelen volt és lesz új megoldásokat találni, ha terjeszkedni akar a nemzetbiztonsági piacon. A Starshield révén a SpaceX például bekapcsolódhat négy, minősített infravörös szenzorokkal felszerelt műhold fejlesztésében az Űrhaderő Űrfejlesztési Ügynöksége (Space Development Agency) számára, rakétaindítások detektálására és rakéták követésére. A Starshield program keretében készülő műholdakat olyan lézeres terminálokkal is felszerelik, amelyek segítségével közvetlen kapcsolatot tudnak tartani a katonai műholdakkal, ami elvárás a Védelmi Minisztérium részéről. A fejlesztések egy része az új generációs Starlink műholdsereg (Starlink Gen2) fejlesztéséhez kapcsolódik.

Idei 546-odik és egyben utolsó megjelent cikkünk végén megragadjuk az alkalmat, hogy az Űrvilág szerkesztősége nevében minden kedves olvasónknak boldog, sikeres, űrhírekben (is) gazdag új évet kívánjunk!