Electron: kapj el, ha tudsz!
(Rovat: Amerika hordozórakétái, Kis űreszközök nagy szerepe - 2022.11.05 07:15.)

Ez volt a Rocket Lab Electron rakétája mostani startjának jelmondata, nem véletlenül. De sikerült-e az elkapás?

A cég május után most ismét kísérletezett az Electron elhasznált, visszahulló első fokozatának a levegőben való helikopteres elkapásával. Legutóbb szinte pontosan fél éve, május 3-án próbálkoztak ezzel a művelettel, amelynek begyakorlásától a fokozatok könnyebb újbóli hasznosítását, és így végső soron az indítási költségek lefaragását remélik.

Az átalakított Sikorsky S-92 helikopter a Csendes-óceán fölött, Új-Zéland partjaitól mintegy 290 km-re várakozott a visszatérő fokozatra. Az Electron rakéta kis tömegű műholdak alacsony pályára állítására készült. A 12 m hosszú első fokozatban a feladat teljesítése után nem marad annyi hajtóanyag, hogy irányított leszállást hajthassanak végre vele, ahogy azt a SpaceX teszi a lényegesen nagyobb Falcon-9 rakétájával. Ezért dolgozták és kísérletezték ki a Rocket Lab szakemberei a levegőben való elkapást. Ez jobb, mint a sós tengervízbe hulló üres fokozatot kihalászni, mert az a becsapódáskor sérülhet, valamint egyes alkatrészei korrodálódhatnak. Helikopterrel elkapva ugyanakkor kevesebb erőfeszítéssel és gyorsabban újra bevethetővé lehet tenni a használt rakétafokozatot. Az Electron rakéta első fokozatában kilenc, kerozin hajtóanyagot égető Rutherford hajtómű dolgozik.

Az ejtőernyővel ereszkedő Electron rakétafokozat (jobbra), az elkapást végző helikopterről fényképezve, az első, idén májusi művelet alkalmával. A manőver sikerült, de röviddel később elengedték a fokozatot, amelyet aztán a tengerből halásztak ki. (Kép: Rocket Lab)

Ezúttal nem sikerült a helikopternek elérnie a fokozatot, így mégis csak a „B terv” lépett életbe: egy hajó fedélzetére emelték a tenger felszínéről az Electron visszatérő darabját.

A mostani volt idén a kilencedik Electron rakétaindítás, összességében már a 32. Ez szokás szerint Új-Zélandból, a Mahia-félszigeten létesített starthelyről (azon belüli is az 1B indítóállásból) történt. Az időpont november 4-én magyar idő szerint 18:27, az egyedüli hasznos teher a svéd MATS (Mesospheric Airglow/Aerosol Tomography and Spectroscopy) felsőlégkör-kutató műhold volt, amely 585 km magas, közel poláris körpályára jutott. Az 54 kg tömegű űreszközt a svéd nemzeti űrügynökség finanszírozásával építette az OHB Sweden vállalat. Feladata a légkörben terjedő nehézségi hullámok, továbbá a kb. 80 km magasságban kialakuló ún. világító felhők vizsgálata lesz.

A svéd MATS műhold összeszerelése az Electron rakéta végfokozatával. (Kép: Rocket Lab)

A MATS eredetileg egy orosz Szojuz rakéta nagyobb hasznos terhe mellé, egyfajta „potyautasnak– készült, de az ukrajnai háború miatt megszakadó orosz űrkapcsolatok átírták az elképzeléseket. Így került a képbe az Electron rakéta, amelyen a kis műhold a fő rakomány.