Rakétaindítás Közép-Európából
(Rovat: Amerika hordozórakétái, Nyereség a kontinensnek - 2022.03.28 07:15.)

A Lengyel Űrügynökség (POLSA) szándéknyilatkozatot írt alá a Virgin Orbit céggel. A LauncherOne rakétát indító repülőgépek jövőre már Lengyelországból is felszállhatnak.

A POLSA és az amerikai cég képviselői remélik, hogy a közös projekt előnyeit az egész régió élvezheti. A hírek szerint több közép-kelet-európai ország is érdeklődik a részvétel lehetősége iránt. Grzegorz Wrochna, a POLSA elnöke elmondta, hogy a lengyel űripar rohamléptekkel fejlődik, de a fejlődés tempójának gátat szab a szűkös startkapacitás. Ezt a problémát kívánták orvosolni a Virgin Orbittal kötött megállapodással.

A megállapodás hangsúlyozza, hogy Lengyelország nem kíván orosz technológiát használni, az európai hordozórakéták kapacitása viszont korlátozott. Bár Lengyelországnak 500 km hosszú tengerpartja van, az azonban a Balti-tenger partján fekvő többi ország közelsége miatt nem alkalmas arra, hogy ott tengerparti, fix telepítésű indítóhelyet alakítsanak ki, mert a rakétafokozatok lakott területre zuhanhatnak. Ezzel szemben a Virgin Orbit Lengyelországból felszálló repülőgépe az Északi-tenger fölött, 10 000 méter magasságban, 600 km/h sebességgel indíthatja majd a LauncherOne rakétákat.

Harmadik küldetése során a Virgin Orbit LauncherOne hordozórakétája hét CubeSatot állított 500 km magas, 45° inklinációjú pályára. (Kép: Virgin Orbit)

A Virgin Orbit kétlépcsős rakétája a 2020 májusi sikertelen tesztrepülése óta már három sikeres küldetést teljesített. A lengyel fél azt szeretné, ha az első startot egy lengyel repülőtérről már 2023 nyár végén végrehajthatnák. Mint Wrochna elmondta, ezután fokozatosan átvennék a technológiát és kiképeznék saját pilótáikat a feladatra. Lengyelország célja, hogy erősítse az együttműködést Kelet- és Közép-Európa országaival, elsősorban a Három Tenger Kezdeményezés keretében. A Potenciális együttműködő partnerek között Magyarországot is megemlítik, emellett Horvátország, Csehország, Litvánia, Románia és Szlovákia bevonása szerepel a terveik között.

Tavaly a lengyel űripari cégek együttműködésében létrehozott PIAST (Polish Imaging Satellites) konzorcium három nanoműhold fejlesztését kezdte el, amelyeket 2024-re tervezett pályára állításuk után a fegyveres erők fognak működtetni. A konzorcium egyik tagja, a Creotech Instruments a Katonai Műszaki Egyetemmel (WAT) együttműködve építi meg a műholdakat. A konstelláció műholdjaival a lengyel fegyveres erők 5 méter körüli felbontású felvételekhez juthatnak hozzá.

Akárcsak hazánk, Lengyelország is 1999 óta a NATO, 2004 óta az EU tagja, viszont az ESA-hoz már 2012-ben teljes jogú tagállamként csatlakozott. A Lengyel Űrügynökséget (POLSA, Polish Space Agency) 2014-ben hozták létre, tényleges működését 2015-ben kezdte meg. Munkáját a miniszterelnök felügyeli, székhelye Gdañskban van.