Felélesztenék a WISE űrtávcsövet?
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Katasztrófák ellen - 2013.08.05 07:15.)

A NASA infravörös csillagászati műholdját 2011-ben takarékosságból kapcsolták le. Most takarékosságból indíthatják újra...

Az amerikai űrhivatal illetékesei legalábbis vizsgálják a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) felélesztésének lehetőségét. A 2009 decemberében indított űreszköz eredeti feladatát, az infravörös égbolt felmérését négy hullámsávban, rendben teljesítette. Miután 2010 szeptemberében a várakozásoknak megfelelően kifogyott a detektorait hűtő anyag, kapott még egy kis hosszabbítást. A munkát ugyanis folytatni tudták a két a rövidebb (3,4 és 4,6 μm-es) hullámhosszon. Ez a NEOWISE nevű program földközeli kisbolygók keresésére koncentrált. Végül 2011 februárjában állították le az űreszközt, mivel nem szántak több pénzt az üzemeltetésére. A WISE ugyanakkor a Föld körüli pályán maradt, műszakilag jó állapotban, ami lehetővé teszi, hogy akár újra használatba vegyék. A WISE megfigyelései alapján mintegy 150 földközeli kisbolygót fedeztek fel.

(Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

Mi változott meg 2011 óta, hogy most célszerűnek látszik folytatni azt, amit akkor abbahagytak? Idén februárban Oroszország fölött a légkörbe lépett és felrobbant egy nagyobb meteor. Az esemény nyomán létrejött lökéshullám következtében több mint 1500 ember sérült meg, anyagi károk keletkeztek. Véletlenül épp ugyanazon a napon egy nagyobb égitest, egy kisbolygó is elrepült a Föld mellett biztonságos távolságban. Mindez elérte a politikai döntéshozók „ingerküszöbét”, és Amerikában is ráirányította a figyelmet a problémára. Kongresszusi meghallgatások következtek, a NASA pedig azt a feladatot kapta, hogy az eddigieknél is teljesebben vegye számba a bolygónkra potenciális veszélyforrást jelentő kis égitesteket. Az űrhivatal szerint az 1 km-nél nagyobb átmérőjű – tehát globális katasztrófát okozni képes – földközeli kisbolygók 95%-át ismerjük. Ezek a pályaszámítások alapján a belátható jövőben nem csapódnak a Földbe.

A 100 m-es méretkategóriába eső objektumok is komoly, ha nem is az egész bolygóra, de a becsapódás környezetére kiterjedő katasztrófát okozhatnak. Ha ez szárazföldön, lakott területek közelében történne, rengeteg emberáldozatot követelne. Épp a WISE felmérése alapján tudjuk, hogy ezekből a korábban becsültnél lényegesen kevesebb létezhet, de korántsem ismerjük mindegyiknek a pályáját. A NASA félidejénél tartó, 15 éves programjának célja a 140 m-nél nagyobb földközeli kisbolygók 90%-ának katalogizálása.

Az Obama-kormányzat a 2014-es évre azt kérte a Kongresszustól, hogy a NASA földközeli kisbolygók detektálását célzó programjának költségvetési támogatását duplájára, 20 millió dollárról 40 millióra emeljék. Tekintettel a rövid időre és a még így sem olyan hatalmas összegre, egy új űreszköz beállítása a feladatra nem tűnik megvalósíthatónak. A már amúgy is fent levő WISE reaktiválása azonban bőven beleférne a költségkeretbe. Szakértők úgy becsülik, hogy az űrtávcső még három évig használható maradna, rengeteg új adattal szolgálva a kicsi, sötét, így főként csak infravörös tartományban detektálható földközeli kisbolygókról.