Lekapcsolások kora
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat - 2013.07.04 07:15.)

Mostanában egy sor űrtávcső fejezte be működését. Legutóbb az egy évtizede indított, az ultraibolya tartományban érzékeny amerikai GALEX.

A GALEX (Galaxy Evolution Explorer) egy kisméretű műhold volt nagy feladattal, galaxisok millióinak felmérésével az ibolyántúli tartományban. Ezeket a látható fényénél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugarakat a földi légkör nem engedi át, ezért volt szükség a megfigyelésekhez űrteleszkópra.

A GALEX-et június 28-án kapcsolták ki az Orbital Sciences cég földi irányítói. A NASA megbízásából ők viselték gondját az Explorer program keretében, 2003-ban indított űreszköznek. Az eredetileg 28 hónapra tervezett kutatási programot korábban háromszor is meghosszabbították. Magának a műholdnak persze nincs fizikailag vége, csak a működtetését nem finanszírozzák már tovább. Az immár inaktív GALEX a becslések szerint még vagy 65 éven át rója köreit a Föld körül, mire annyira lecsökken a pályamagassága, hogy a légkörbe lépve megsemmisül.

(Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

A GALEX tavaly azzal került a hírekbe, hogy ez volt az első amerikai űrtávcső, amit a NASA „külső használatba” adott, megtartva ugyanakkor a tulajdonjogot. Ez azt jelentette, hogy az üzemeltetés költségeit a továbbiakban a Kaliforniai Műegyetem (Caltech) vállalta magára, méghozzá három éves időszakra. Ebből egy telt el, a műholdat mégis „elaltatták”, feltehetően azért, mert az erre a célra használt magánadományok elfogytak.

A kutatók az ultraibolya űrtávcsővel nem csak távoli galaxisokat, de Tejútrendszerünk csillagait is tanulmányozták. Emlékezetes eredmény volt a Mira Ceti 13 fényévnyi hosszúságú ionizált gázcsóvája, amelyet a csillagközi anyagban való haladási irányával ellentétesen lehet megfigyelni a GALEX képein. Az utolsó működési évben többek között a Tejútrendszer középpontjának irányában végeztek megfigyeléseket, szupernóvákat vizsgáltak, aktív galaxismagok ultraibolya fényváltozásait detektálták. Az adatok az elkövetkező egy év során publikussá válnak. Így az űrtávcső működésének befejezése után is születhetnek még érdekes tudományos eredmények.

A közelmúltban más űrtávcsövektől, így a hélium hűtőanyagából kifogyott infravörös Herscheltől és a számítógépes problémával sújtott CoRoT-tól is búcsúzni kényszerültek a csillagászok. A másik exobolygó-kereső űrtávcső, az amerikai Kepler pedig az elromlott lendkerekei miatt jelenleg használhatatlan.