Lassabb a Nap, mint gondolták
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Távoli világok kutatói - 2012.05.16 07:15.)

Az amerikai IBEX műhold méréseiből arra következtettek, hogy a Nap az eddig hittnél kisebb sebességgel szeli át a körülötte levő csillagközi gázfelhőt, s így előtte talán nincs is fejhullám.

A 2008-ban startolt IBEX (Interstellar Boundary Explorer) a Föld körüli pályájáról a Naprendszer határvidékét tanulmányozza, a hozzánk érkező nagyenergiájú, elektromosan semleges hidrogénatomok detektálása révén. Már korábban is szolgált meglepő eredményekkel, a legutóbbit a Science folyóiratban tették közzé.

A Nap és közvetlen környezete, a helioszféra, a bolygórendszeren is jóval túlnyúló napszélbuborék eddig úgy élt az elképzeléseinkben, mint egy szuperszonikus repülőgép, amely a Tejútrendszer csillagközi gáz- és poranyagát „hasítja”. Előtte egy fejhullám, amely azért keletkezik, mert a haladási sebesség meghaladja az adott közegben érvényes hangsebességet. Az IBEX méréseiből most arra jutottak a kutatók, hogy a helioszféra relatív sebessége a lokális felhőben 23 km/s, ami mintegy 12%-kal kisebb, mint eddig feltételezték. Mindez pedig azzal járhat, hogy a Nap befolyási övezete előtt, a haladás irányában csupán egy olyan jellegű hullámfront húzódik, mint a vízen lassan halad haladó csónak előtt. A csillagközi anyag tehát csak kisebb mértékben nyomódik össze, nem úgy, mint a szuperszonikus fejhullám esetén.

Nincs is fejhullám – az illusztráción: bow shock? (Kép: Southwest Research Institute)

A fejhullámban a gáz nyomása és a hőmérséklet a környezetéhez képest hirtelen megnövekedne, a mágneses tér felerősödne. Ennek hatására az eredetileg semleges atomok egy része ionizálódna, ami befolyásolja, hogy a távolabbról érkező kozmikus sugárzás töltött részecskéi közül mennyi és milyen energiájú haladhat át ezen a védőpajzson. A kisebb energiájúakat ez az első védővonal kiszűrné. A mérések szerint e pajzs a korábban gondoltnál kevésbé fejti ki védelmező hatását, a nyomásváltozás ebben a régióban a vártnál kisebb mértékű és fokozatosabb.

A csillagközi anyagban képződött fejhullámokat – amilyen a Napnak talán nincs is – más csillagok esetében sikerült már megfigyelni. Nevezetes példa a 130 km/s sebességgel mozgó Mira Cetié, amely a GALEX ultraibolya űrtávcső mozaikképén mintegy 13 fényévnyi hosszúságú ionizált csóvát is húz maga után. [Kép: NASA / JPL-Caltech / C. Martin (Caltech) / M. Seibert (OCIW)]

Könnyen meglehet, hogy ideje újraértelmezni azokat a több évtizede gyűlő adatokat, amelyekből a helioszféra viselkedésére következtetnek a kutatók. A Naprendszer belsejébe jutó galaktikus kozmikus sugárzás energiaeloszlása befolyásolhatja a jövőbeli hosszú távú emberes űrrepülések tervezését is.