Űrtávcső ajándékba?
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat - 2012.02.16 07:15.)

A NASA egy hete takarékossági okokból felfüggesztette a GALEX ultraibolya csillagászati műholdjának működtetését. A jó állapotban levő űrtávcsőre azonban lenne jelentkező.

A GALEX (Galaxy Evolution Explorer) tudományos programjának az amerikai űrhivatalnál tapasztalható pénzhiány vetett véget – talán nem véglegesen. Mivel korábban egy szakértői bizottság az ibolyántúli tartományban érzékeny űrtávcsövet a többi űrcsillagászati berendezéshez képest kevésbé fontosnak rangsorolta, ezt is elérte a spórolás. A GALEX-et február 7-én „altatták el”. Az egyébként jó állapotban levő, 2003-ban startolt űreszköz most úgy kering a Föld körüli pályán, hogy napelemeivel állandóan tölti fedélzeti akkumulátorait. Igény esetén bármikor újra üzembe állítható. (Egyedül a távoli ultraibolya tartományban működő detektora ment tönkre, még 2009-ben).

A 276 kg-os, 690 km magasan keringő GALEX a Föld körüli pályán. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

Igény pedig a jelek szerint volna rá. A Kaliforniai Műegyetem (California Institute of Technology, Caltech) már jelezte, hogy szívesen fizetne a működtetésért. Erre ugyan nincs mód, de arra talán igen, hogy maga a GALEX műhold és a működtetésére használt földi berendezések átkerüljenek a Caltech tulajdonába. Erre egy olyan törvény adna lehetőséget, amely szerint amerikai kormányzati intézményeknél a feleslegessé vált kutatási eszközök átadhatók oktatási vagy nonprofit szervezeteknek. Ilyen jellegű „ajándékozásra” már a NASA történetében is volt példa, de csak földi berendezéseknél. Működő műholdat még soha nem adtak át senkinek.

Maga a tulajdonosváltás ugyanakkor nem példa nélkül álló a kereskedelmi űrtevékenység területén. A távközlési műholdakat például gyakran adják-veszik az iparágban érintett vállalkozások. Most a Caltechnél elemzik, hogy meg tudnának-e birkózni egy ilyen nagy ajándék további működtetésével. A döntés várhatóan március végéig megszületik. A GALEX sorsa tehát vagy az átadás, vagy a végső leállítás lesz.

A GALEX 50 cm-es távcsövével nyolc éve kutatja a világegyetemet, az elektromágneses sugárzás ibolyántúli (vagyis a látható fénynél kisebb hullámhosszú) tartományában. Ezt a sugárzást a földi légkör elnyeli, ezért van szükség az űrbe telepített távcsőre. Ez idő alatt a teljes égbolt több mint 80%-át felmérte. Időben akár 10 milliárd évre is visszapillantott, azt vizsgálva, hogyan keletkeztek a korai univerzum csillagai és galaxisai.

A GALEX egyik nevezetes eredménye ez a 2006-os mozaikkép, amely a Mira Ceti vörös óriáscsillagot és környezetét ábrázolja. A csillagközi anyagon nagy sebességgel áthaladó, a magáról ledobott anyagot hátrahagyó, a gázt gerjesztő Mira mögötti óriási „uszály” 13 fényév hosszan nyúlik el. [Kép: NASA / JPL-Caltech / C. Martin (Caltech) / M. Seibert (OCIW)]

A NASA űrcsillagászati programjait 2010-ben rangsoroló bizottság a GALEX-et 11-ből a nyolcadik helyre tette, és a program 2013-as megszüntetését javasolta. Ezt hozta most előre a NASA, hogy pénzt takarítson meg. Az űrügynökségnek egyébként mintegy 150 millió dollárjába került ez a program. Az eddig gyűjtött adatok feldolgozását és archiválását még idén nyárig finanszírozzák.

A vég felé közeledve, újabban is érdekes dolgokat csináltak az ultraibolya űrtávcsővel. Korábban – nehogy az érzékeny detektorokban kárt okozzanak – inkább elkerülték a Tejútrendszer síkjának környékét, illetve a közeli Magellán-felhőket, mivel ezekből az irányokból fényesebb (mivel közelebbi) sugárforrások látszanak. Nemrég átértékelték ezeket az óvó korlátozásokat, és megkezdődött a galaktikus sík felmérése. A GALEX például azt a mezőt is tanulmányozta a Hattyú és a Lant csillagképek irányában, ahol a NASA Kepler-űrtávcsöve exobolygók után kutat. A GALEX csillagászai remélik, hogy kapnak még legalább annyi időt, ami elegendő lesz a teljes égboltfelmérés befejezéséhez.