Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Hűtés nélkül is tovább
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Deep Impact - 2010.10.22 07:15.)

Az amerikai WISE infravörös égtérképező mesterséges hold detektorait hűtő anyag elfogyott ugyan, de a program még egy ideig folytatódik.

A 2009 decemberében indított WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) szilárd halmazállapotú hidrogén hűtőközegének elfogyására számítani lehetett, az űreszköz rendben befejezte az eredetileg tervezett élettartamára szánt munkát. A négy különböző detektorból kettő, a rövidebb infravörös hullámhosszakon működők nem igényelnek olyan alacsony működési hőmérsékletet. Így megnövekedett zajszinttel ugyan, de képesek elsősorban a Naprendszer kis égitestjeinek (üstökösöknek és kisbolygóknak), különösen a Föld közelébe kerülő kisbolygóknak a kutatására.

A WISE közel 2 millió felvételt készítve korábban már befejezte a teljes égbolt felmérését mind a négy hullámhosszon, s belekezdett egy másodikba, amiben nagyjából félig jutott. Most ezt is szeretnék folytatni és befejezni, még ha korlátozott képességekkel is. Az eddig katalogizált százmilliónyi égi objektum évtizedekig munkát ad majd a csillagászoknak. Az infravörös égtérképező műhold célpontjai közt a közeli kisbolygóktól kezdve a Tejútrendszer barna törpecsillagain át távoli, fényes galaxisok szerepelnek. Az űreszköz segítségével eddig 19 új üstököst, több mint 33 ezer kisbolygót fedeztek fel. Ez utóbbiak közül 120 földközeli, vagyis a Nap körüli pályájuk közel húzódik bolygónkéhoz.

A meghosszabbított küldetés a kezdeti eredményektől függően még 1-4 hónapon át tart. A WISE első adatbázisa, amely a fél égboltot fedi le, 2011 tavaszán kerül nyilvánosságra. A maradék adatfeldolgozásra még egy évet kell majd várni.


(Kép: NASA/ JPL-Caltech / UCLA)

Fent a WISE 4.6, 12 és 22 μm-es hullámhosszú felvételeinek kombinálásával még május 10-én készült hamis színezésű kép látható a Hartley-2 üstükösről. A hivatalos nevén 103P/Hartley mindössze 1986 óta ismert, nevét ausztrál felfedezőjéről kapta. Különös érdekessége, hogy a NASA EPOXI küldetése keretében (vagyis a korábbi Deep Impact űrszonda második üstökös-célpontjaként) november elején közeli információkat is kaphatunk majd róla. A 6,46 éves periódusú, a Naphoz épp egyre közelebb kerülő üstükös október 28-án éri el pályája napközeli pontját, az űrszonda pedig november 4-én közelíti majd meg. A WISE mérései segítenek az EPOXI kutatócsoportjának az égitest tulajdonságainak minél részletesebb számba vételéhez. Az infravörös képen az üstükös porcsóvája mintegy 1,8 millió km-en át látható. Összehasonlításul: maga az üstökösmag, ahonnan a csóva anyaga származik a becslések szerint mindössze 1,2 km átmérőjű. A kép foltos háttere zaj, a látómezőben levő csillagok nyomát a feldolgozás (több különböző felvétel kombinálása) során eltávolították.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021