Dawn: segítség a Hubble-től
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat - 2010.10.21 07:15.)

Az amerikai Dawn űrszonda 2011 nyarán ér első kisbolygóövbeli célpontjához, a Vestához. Az égitestről nemrég a Hubble-űrtávcső készített új felvételeket.

Az újonnan nyilvánosságra hozott, a Hubble WFC-3 műszerével még februárban végzett megfigyelések alapján pontosítható a Dawn 2011 júliusában esedékes randevúja a Vesta kisbolygóval. A szonda poláris pályára áll majd az égitest körül, hogy hosszabb ideig (nagyjából egy éven át) közelről vizsgálhassa a felszínét. A Hubble megfigyelés-sorozata alapján kb. 4°-kal pontosították a Vesta forgástengelyének irányára vonatkozó korábbi méréseket. Ez annyit jelent, hogy az északi és déli félteke évszakváltása mintegy egy hónappal később következhet be az előzetesen feltételezett időponthoz képest. A tervezetthez képest változnak a megvilágítási körülmények is, márpedig az űrszonda kamerájának szüksége van a megfelelő erősségű napfényre a felvételek készítéséhez, a kisbolygó felszínének lehetőleg teljes feltérképezéséhez.

A Vesta 5,34 órás periódusú tengelyforgásának különböző fázisai, ahogy a Hubble-űrtávcsővel megfigyelték 2010. február 25-én. A kisbolygó ekkor 211 millió km-re volt a Földtől; a képek felbontása kb. 40 km-es. (Kép: NASA / ESA / STScI / UMd)

Bár a Vesta a legfényesebb kisbolygó, kis mérete miatt a Földről mégis nehéz kellő felbontással megfigyelni. Az új űrtávcsöves mérések alapján most sikerült pontosítani a forgásáról alkotott képet. Ehhez most 216 új felvételt elemeztek, összevetve őket az 1983 és 2007 között földi távcsövekkel, illetve a Hubble WFPC-2 műszerével végzett megfigyelések eredményeivel. Korábban (1997-ben) a Hubble volt az, amellyel felfedezték a Vesta hatalmas, 460 km-es átmérőjű becsapódási kráterét. Magának az égitestnek az átmérője 530 km.

A 2007 szeptemberében indított Dawn a Vesta körül végzendő mérései végeztével továbbindul a Ceres törpebolygó felé, ahová 2015-ben érkezik meg. A Ceres és a Vesta a Mars és a Jupiter pályája közt húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb égitestjei. A kutatók úgy tekintenek rájuk, mint a kőzetbolygók alapvető építőköveinek „mintapéldányaira”. Alig több mint 200 év telt el a Vesta felfedezése óta, s nemsokára közelről vizsgálhatjuk majd e várhatóan igen érdekes kisbolygó alakját, felszínét, összetételét.

Chris Russell, a Dawn vezető kutatója magyarázza el a Hubble új méréseinek jelentőségét, miközben a felvételekből összeállított mozgóképet láthatjuk. (Video: NASA / JPL-Caltech / UCLA)