Napkutató műhold indult Floridából
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, A Nap és bolygótestvéreink , Űridőjárás - 2010.02.11 17:00.)

A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) mesterséges holdja Atlas-5 rakétával startolt.

A startot az Endeavour űrrepülőgép indításának egy napos halasztása miatt ugyancsak el kellett tolni, keddről szerdára. Akkor a szeles időjárás szólt közbe, így még egy nap csúszás következett. A nagyteljesítményű Atlas-5 rakéta végül február 11-én, magyar idő szerint 16:23-kor állította Föld körüli pályára az új műholdat, a floridai Cape Canaveral 41. számú indítóállásából.

A műhold a szerelőcsarnokban, amint rákerül a borítás, ami a felszállás alatt a hordozórakéta orrán védte a külső hatásoktól. (Kép: Ben Cooper / Spaceflight Now)

A 848 millió dolláros, 3,1 tonnás, a startra már jó egy éve készen várakozó Solar Dynamics Observatory a NASA Living With a Star (magyarul: egy csillaggal együtt élni) programjának első képviselője. Feladata a Nap folyamatos megfigyelése, központi csillagunk változásainak, azok Földre gyakorolt hatásának a vizsgálata. A cél, hogy a Napon megfigyelhető változások elemzése nyomán közelebb jussanak az űridőjárás előrejelzésének képességéhez. Hogyan keletkezik, és milyen a finomszerkezete a Nap mágneses terének? A mágneses energia hogyan alakul át, miképpen jut – a napszél, a nagyenergiájú részecskék, a napsugárzás révén – a Föld közvetlen környezetébe? A küldetés egyik fontos újdonsága a nagy időbeli felbontás elérése. Az SDO három fedélzeti műszere:

• Helioseismic and Magnetic Imager (HMI): a SOHO szonda MDI műszerének utóda, a csillag mágneses terének és rezgéseinek feltérképezést szolgálja.
• Atmospheric Imaging Assembly (AIA): a napkorongról tíz különböző hullámhosszon 10 másodpercenként készít felvételt.
• Extreme Ultraviolet Variability Experiment (EVE): az extrém ultraibolya hullámhossz-tartományban figyeli a Nap változásait, minden eddiginél nagyobb időbeli felbontással és pontossággal.

Összehasonlításul: az SDO AIA műszerével elérhető felbontás ötven százalékkal jobb lesz, mint amire a STEREO napkutató szondák képesek, és 75%-kal haladja meg a SOHO által készített képekét. A korábban felbocsátott, jelenleg is működő napkutató űreszközök közül a STEREO szondák 3 percenként, a SOHO 12 percenként képes egy-egy új felvétel készítésére.

Az űreszköz 28,5°-os hajlásszögű geoszinkron pályára kerül, ahol állandóan az USA Új-Mexikó államában telepített földi követőállomás látóterében lesz. Így a műholdról történő adatlesugárzás – naponta másfél terabájtnyi forgalom – folyamatosan, megszakítások nélkül megoldható. Emiatt nem is készítettek a fedélzetre adattároló berendezéseket. A Földre sugárzandó képek minőségére jellemző, hogy azok tízszer jobb felbontásúak, mint a HDTV adások.

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, a tudományos méréssorozat két hónappal a start után indul, s legalább öt évig tart majd.