A Naprendszer legnagyobb krátere
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat - 2008.06.27 04:00.)

Amerikai kutatók a Mars űrszondás megfigyeléseinek alapján a Naprendszerben valaha talált legnagyobb becsapódási krátert ismerték fel.

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) és Mars Global Surveyor (MGS) szondáinak topográfiai és gravitációs méréseit használták arra, hogy a bolygóval kapcsolatos (egyik) legnagyobb, eddig megfejtetlen rejtélyt megoldják. A Mars északi és déli féltekéje ugyanis jelentősen különbözik egymástól. A felszín „kétarcúsága” az 1970-es évek óta izgatja a kutatókat, amióta jó minőségű helyszíni űrszondás felvételekkel rendelkeznek a Marsról. A versengő elképzelések egyike eddig is az volt, hogy amit ma látunk, az egy valamikori nagy becsapódás nyoma. A másik magyarázat szerint a bolygó felszín alatti, megolvadt köpenyében végbemenő konvekciós folyamat végeredményét láthatjuk. Az először 1984-ben felvetett becsapódásos eredet ellen leginkább az szólt, hogy nem látszott világosan egy kör vagy ellipszis alakú kráter pereme.

A most kapott új eredmények, amelyeket a szerzők a Nature című folyóirat legújabb számában publikáltak, talán meggyőznek sok kételkedő kutatót. A nagyméretű, elliptikus kráter (Borealis-medence) az északi félteke felületének kb. 40%-át borítja. Mérete 10600 × 8500 km, középpontjának koordinátái: északi szélesség 67°, keleti hosszúság 208°. Ez négyszer akkora, mint a déli félteke legnagyobb ilyen alakzata (Hellas-medence).

Fantáziakép a Marsot egykor ért hatalmas kisbolygó-becsapódásról. (Kép: J. Andrews-Hanna)

Az északi féltekén található medence az egyik legsimább felület a Naprendszerben. Ezzel szöges ellentétben, a déli félteke felszíne magas és hegyekkel, kráterekkel erősen tagolt. Átlagos magassága 4 km-rel haladja meg az északi terep magasságát. A Borealis-medence elliptikus alakjának kimutatása összetett analízis, modellszámítások eredménye. A legalább 3,9 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett esemény óta ugyanis történt egy s más a bolygón, például hatalmas vulkáni hegyláncok keletkeztek. Utalnak jelek egy második, külső gyűrűre is, ami ugyancsak a becsapódásos eredetet támasztja alá.