Gábor Dénes-díj Apáthy Istvánnak
(Rovat: Álmuk a világűr, Hazai kutatóhelyek és űripar - 2008.12.18 16:50.)

A jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson, de korábban is számos űrhajón és űrállomáson használt magyar Pille dózismérő műszert fejlesztő csoport vezetője ma vette át a kitüntetést a Parlamentben.

A tekintélyes Gábor Dénes-díjat 1989 óta minden évben a NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért Kuratóriuma ítéli oda olyan szakembereknek, akik kimagasló szellemi alkotásokat hoztak létre és az új ismereteket sikeresen ültették át a gyakorlatba. A díj Gábor Dénesről, a holográfia felfedezőjéről, a Római Klub alapítójáról, az 1971-ben Nobel-díjjal kitüntetett tudósról kapta nevét. A díj egy 125 mm átmérőjű bronz plakett, amely a kitüntetett nevét, a kitüntetés évszámát, és Gábor Dénes hologram képét tartalmazza. Az alapítás évében hárman, 1990 óta évente általában heten részesültek az elismerésben.

Apáthy István az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet munkatársa, többek közt a Pille dózismérő rendszer – a magyar űrműszerek legismertebbike – fejlesztését végző csoportot irányítja. Az intézetben az 1960-as évektől kezdtek foglalkozni a termolumineszcens dozimetriával. A dózismérők működési elve, hogy a bennük elhelyezett kristályos anyag (pl. kalcium-fluorid, kalcium-szulfát) elektronszerkezete az ionozáló sugárzás hatására átalakul. A magasabb energiaszintre került elektronok a kiolvasáskor, melegítés hatására visszakerülnek az alapállapotba. A kiolvasás során mért fény intenzitásából lehet következtetni az előző melegítés óta elnyelt sugárdózisra.

Az űrben alkalmazott Pille műszer első változatát a Szaljut-6 szovjet űrállomáshoz fejlesztették ki, és az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan használta 1980-ban. Később a Pille egy másik változata az amerikai űrrepülőgépre került, majd a kilencvenes években az orosz Mir űrállomáson is működött. A Nemzetközi Űrállomásra fejlesztett Pille fő feladata is az ott dolgozó űrhajósok személyes sugárterhelésének, valamint az állomás különböző pontjain mérhető sugárzásnak a meghatározása. Biológiai kísérletek esetén ugyancsak fontos információ, hogy mekkora sugárdózis éri a mintát.

Az idei díjazottakat bemutató kiadványban ez olvasható: Apáthy István 1945-ben született Eichstättben. Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1969-ben. 1994-ben a FEANI-tól európa-mérnöki diplomát kapott. Az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet kutatója, főtanácsos, az Űrdozimetriai kutatócsoport vezetője. 1985-89 között vendégkutató a Max Planck Instutute für Aeronomie-ban. Szakterülete elektronikai mérőműszerek fejlesztése űreszközök fedélzetére. Az első magyar űrelektronikai berendezés egyik fejlesztője, az első kelet-európai mikroprocesszoros űreszköz főkonstruktőre. Vezetésével ill. részvételével készültek töltött részecske energia-spektrométerek a VEGA és Rosetta üstökös-szondákra és a Fobosz Mars-szondákra. A második generációs „Pille” dózismérő rendszer főkonstruktőre (Mir űrállomás, Nemzetközi Űrállomás). Több, mint 100 cikk szerzője vagy társszerzője. A Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagja, a Magyar Mérnökakadémia, az Űrkutatási Tudományos Tanács és az AEKI Tudományos Tanácsának tagja, az International Academy of Astronautics levelező tagja. Elismerések: Nagy Ernő-emlékérem (1982), Állami Díj (1986), MTESZ-díj (2003), Bay Zoltán-emlékérem (2005).

Apáthy István többször megtisztelte írásaival az Űrvilág olvasóit is, ezért megkettőzött lelkesedéssel gratulálunk kitüntetéséhez!