Űrkongresszuson Indiában (1. rész)
(Rovat: Álmuk a világűr - 2007.10.11 07:27.)

Háromrészes cikksorozatunkban az 58. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus egyik fiatal magyar résztevője osztja meg élményeit olvasóinkkal. Az első részben az európai „startról” lesz szó.

Idén tavasszal izgatottan vártam az Európai Űrügynökség (ESA) ifjúsági pályázatát, mivel egy másik konferencia kapcsán újra elkezdtem aktívan foglalkozni az űrrel. Az 58. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus (International Astronautical Congress, IAC, Hyderabad, India, szeptember 24-28.) tematikája jól illeszkedett témámhoz. Jelmondatnak ezt választották: Touching Humanity – Space for improving quality of life, ami magyarul valahogy így hangzik: Megszólítani, megérinteni az emberiséget – űrkutatás az életkörülményeink javítására. Sebészrobotos cikkemet elfogadta a szakmai zsűri, és szerencsére az ESA támogatását is elnyertem, így 26 másik európai fiatallal együtt vágtunk neki a nagy kalandnak. Állandó kísérőnk Thomas-Louis volt, aki az ESA-nál dolgozik gyakornokként (Young Graduate Trainee).

Odafele Eindhovenen keresztül utaztam, mivel így volt a legolcsóbb WizzAir-rel. Pár órám volt a városban sétálni, és már itt újra megérintett a németalföldi kisvárosok fantasztikusan nyugodt hangulata, a vöröstéglás házak és a rendezett kertek szépsége. Utamat Noordwijkba vonattal folytattam Utrechten át. Másnap délelőtt elbuszoztam az ESTEC-be, ahol egyik ismerősöm, William már várt az Erasmus épületben, és körbevezetett a kiállítóteremben. Érdekes volt látni, hogy a munkanyelv mindenhol az angol, mivel mindenki különböző országokból érkezett. Három éve voltam már itt, de sok minden változott, és megnézhettem az új 3D filmjüket is a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). Együtt ebédeltünk, majd megmutatta a központot, ahonnan az ESA űrmisszióinak egy részét irányítják, illetve azt az egységet (Concurrent Development Facility), ahol a különböző részlegek szakemberei dolgoznak együtt a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Kettőtől már a többi diákkal együtt gyülekeztünk egy kis fejtágításra.

Összesen 30 fiatalt támogatott idén az ESA (ebből 27 jött el), akik 11 országot képviseltek. Én voltam az egyetlen magyar, ugyanakkor az egyik osztrák srác – magyar származású lévén – tudott rendesen magyarul. Meglepő módon a csapat kétharmada PhD hallató volt, ami azt jelenti, hogy kicsit eltolódott a célközönség. Rövid bemutatkozás után általános ismertetőt hallhattunk az ESA-ról, az ESTEC-ről és a diákoknak szóló támogatási programról, amelynek részesei voltunk. Alaposan az eszünkbe vésték az általános viselkedési szabályokat, a biztonsági intézkedéseket és az étkezéssel kapcsolatos tanácsokat („Cook it, peel it, or leave it!” – főzd meg, hámozd meg, vagy hagyd ott!). A későbbiekben felvonultatott programok közül különösen izgalmasan hangzott a tavaly felbocsátott COROT műhold küldetése, hogy új exobolygókat fedezzen fel. 2013-ban új robotos küldetést indítanak a Marsra, illetve 2017-ben tervezik felbocsátani a három LISA szondát, amelyek mérésekkel is igazolni tudják majd Einstein gravitációshullám-elméletét. Hallhattunk még az Ariane hordozórakéták fejlesztéséről: a jelenleg használt Arianne-5-tel képesek már „mindössze” 10 ezer euró/kg-os áron felbocsátani az eszközöket. (Gazdasági szempontból a 4. generációs rakéta volt a legsikeresebb, az indítási piac 70%-át birtokolták.) Mostanában újra jobbak a kilátások, mert az oroszok tervezik, hogy áthelyezik a startok egy részét Bajkonurból Kourou-ba, az ESA Francia Guyana-i állására, a kazahokkal való együttműködés nehézsége miatt.

Az ESA 1975-ben alakult két korábbi szervezet (ESRO és ELDO) összeolvadásából. Jelenleg 17 tagországuk van, és különleges együttműködési megállapodásuk további öttel. Magyarország tárgyalásokat folytat a teljes jogú taggá válásról. Hét űrközpont van szerte Európában, de a noordwijki ESTEC a legfontosabb, itt dolgozik az állomány nagy része, 1100 ember. A 40 hektáros terület, amin fekszik a kutatóközpont, a holland kormány ajándéka volt (45 eurócent az éves bérleti díja). Érdekesség, hogy mivel törvény szerint 40%-át zöldterületnek kell hagyni, egy hatalmas golfpályát üzemeltetnek, amelynek éves bérleti díjaiból elég pénz folyik be a terület karbantartására. Az elmúlt évtizedekben számos fejlesztést végeztek már itt. Jelenleg az ISS helyi készítésű Colombus kutatómodulja vár felbocsátásra Houstonban, és terv szerint az új szállítómodul (Automoumus Transfer Vehicle, ATV) is 2008 elején repül. Hét tonnás szállítási kapacitásával sok logisztikai problémát meg fog oldani.

Látogatásunkat a teszközpontban (Test Facility) folytattuk, ahol láthattuk összeszerelés közben a GOCE szondát, amely egész kis magasságban fog méréseket végezni a Föld gravitációs terével kapcsolatban, illetve volt alkalmunk megtekinteni tesztelés alatt a Galileo program második műholdját a zajteremben. (A startkor keletkező hang- és rezgéshatásokat tudják itt szimulálni, 154 dB hangszintet zengetnek felforralt nitrogénnel üzemelő trombitákkal.) Ismét voltunk a Nagy Űrszimulátornál (Large Space Simulator), amelyben mínusz 190 fokos hideget és vákuumot tudnak produkálni, miközben 19 db 32 ezer wattos halogén lámpával szimulálják a Nap sugárzását. A tesztelés során óránként 3200 liter folyékony nitrogént használnak fel. Túránkat a Space Expo kiállításon fejeztük be, ahol egy igen gyors tárlatvezetésben volt részünk, mivel csak a legfontosabb tárgyak megtekintésére maradt idő. Sok valódi műholdat és űrben járt eszközt láthattunk. Busszal vittek vissza Noordwijkba, ahol szerencsére a youth hostelhez közeli szállóban kaptunk szobát, így nem kellett sokat hurcolnom a bőröndömet.

Szerencsére csak kora délután indult a közvetlen járatunk Schipholról Hyderabadba, így maradt időnk alvásra.

(Folytatjuk!)

Haidegger Tamás