STS-134: Vándoroltak a rakéták
(Rovat: A Space Shuttle program - 2010.10.29 07:15.)

A Kennedy Űrközpontban „megszellőztették” az Endeavour űrrepülőgép minden bizonnyal utolsó gyorsítórakétáit.

Az űrsikló segédrakétáit a közelmúltban összeszerelték a 4-4 különálló szegmensből egy-egy hatalmas fehér kolosszussá a kettes számú mozgatható indítóplatformon. (Maga az indítópaltform korábban az Apollo-éra szintén kettes számú mozgatható indítóállványának részét képezte, így többek között az Apollo-12 vagy a Skylab űrállomás útjára bocsátásával büszkélkedhet.) Eme műveletre a hatalmas járműszerelő csarnok egyes számú összeszerelő részlegében került sor. (A Vehicle Assembly Building hivatalos elnevezésű szerelőcsarnok négy összeszerelő részlegre – High Bay – tagolódik.) Azonban az STS-134 további felkészítését a megszokott hármas számú összeszerelő részlegben kell folytatni. Így az egyik, szintén nem kis paraméterekkel megáldott „traktor” (Crawler-Transporter) átmozgatta az STS-134 magját a szomszédos összeszerelő részlegbe.

A két szilárd tüzelőanyagú gyorsítórakéta (SRB: Solid Rocket Booster), valamint az Ares-I rakéták számára építeni kezdett mozgatható indítóállvány tornya. Még nem lehet tudni, hogy mit hoz az utóbbi számára a jövő.

Az átszállítás október 27-én, szerdán történt meg, és mintegy két és fél órát emésztett fel. A gigászi rakomány először szépen lassan kigurult a szabadba az egyes számú részleg nyitott kapuján, majd eltávolodott kevéssé a csarnoktól. Egy néhány perces pihenőt követően a jószág vezetője hátramenetbe kapcsolt, és lassan elkezdett visszatolatni a szerelőcsarnok felé. Nemsokára eltűnt a szemlélődők fürkésző tekintete elől az Endeavour utolsó segédrakéta-párja, amint a szelíd óriás becammogott újra a csarnokba a hármas számú részleg nyitott kapuján.

Ugyanezen tárgyak, immáron a járműszerelő csarnok kontextusában. Bal oldalon az egyes, jobb oldalon a hármas számú összeszerelő részleg bejárata látható. (Képek: Stephen Clark / Spaceflight Now)

A műveletet eredetileg kedden kívánták elvégezni, azonban a nem megfelelő időjárás keresztülhúzta a NASA számításait. November közepén felszerelik a két gyorsítórakéta közé az ET-122 jelzésű, kalandos „életúttal” rendelkező külső hajtóanyagtartályt. Amint az Endeavour is elfoglalja az őt megillető helyet a rendszer oldalán, az STS-134 „kigurulhat” a 39A indítóállásba 2011. január 5-én – legkorábban. Ehhez szükséges, hogy a Discovery soron következő küldetése ne csússzon, valamint hogy az STS-134 felkészítésébe se „kavarjon be” komolyabb nehézség.

Az STS-133 felkészítésének finise egyébként rendben zajlik, az üzemanyag-szivárgásos fiaskó nem okozott jelentős csúszást. Ha minden továbbra is olajozottan fog működni az elkövetkező néhány napban, akkor a Discovery hétfőn elindulhat utolsó űrutazására a Nemzetközi Űrállomáshoz.