Space Shuttle 2009 (1. rész)
(Rovat: A Space Shuttle program, Az űrállomás és az USA - 2009.12.16 12:00.)

Az idei év vitathatatlanul az amerikai űrrepülőgép-program egyik legszebb éve volt. Négy űrállomás-ellátó és -bővítő repülés mellett tanúi lehettünk a Hubble-űrteleszkóp utolsó karbantartásának, és az is bizonyítást nyert, hogy a Shuttle oldalsó gyorsítórakétája első rakétafokozatként is megállja a helyét.

A Columbia tragikus veszte után jó néhány amerikai politikus fente a fogát az űrrepülőgép-flotta azonnali leállítására, még a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésének a hosszú távú szüneteltetése árán is. Az akkori amerikai vezetés azonban a NASA mellé állt: az űrhivatal engedélyt kapott arra, hogy 2010-es határidővel a Shuttle elvégezhesse az ISS kiépítését. Később az utolsó Hubble-karbantartó repülés is bekerülhetett a „menetrendbe”. Ezen döntés következtében az űrrepülőgépet nem a vég, hanem a harmadik aranykora érte el. Talán a program végén majd elmondhatjuk, hogy ennek a harmadik aranykornak a csúcspontja a 2009-es év volt.

A fő attrakciónak a 2008-ból átcsúszott utolsó Hubble-szervizelés ígérkezett az idei év kezdetén, de azt még megelőzte a „menetrendben” egy hagyományosnak számító, ISS-bővítő küldetés, STS-119 néven, a Discovery és hét fős legénységének az előadásában. Az idei első Shuttle-repülés indítására március 16-án került sor, magyar idő szerint 43 perccel éjfél után.

Az STS-119 startja a floridai éjszakában.

A gyönyörűre sikerült éjszakai indítást nagyszerűre teljesített űrrepülés követte: az űrállomás rácsszerkezete kibővült az utolsó tagjával is, a napelemeket hordozó S6 rácselemmel. Ezen kívül sor került az ISS legénysége egyik tagjának kicserélésére is: Sandra Magnus amerikai űrhajósnőt Koichi Wakata japán asztronauta váltotta az állandó személyzetben. A Challenger-katasztrófát követő századik űrrepülőgép-misszió március 28-án landolt a Kennedy Űrközpont kifutópályáján.

Miután a Discovery repülése megnyitotta az idei évet a Shuttle számára is, második küldetésként május 11-én végre elindulhatott az Atlantis és héttagú személyzete, hogy utoljára meglátogassák és kissé „rendbe szedjék” a magányosan keringő Hubble-űrtávcsövet. A korábban hányattatott sorsú küldetés szép sikerrel zárult: sikerült végrehajtani a szervizelési feladatokat. A Floridában uralkodó mostoha időjárási körülmények miatt az STS-125 kódnevű űrrepülés lezárásaként sor került 2009 első űrrepülőgép-leszállására az Edwards Légibázison, május 24-én.

Az Atlantis egy speciálisan átalakított Boeing-747 repülőgép hátán, indulóban Kaliforniából vissza Floridába.

Mivel a minden eshetőségre előkészített STS-400 jelű, az STS-125 űrhajósaiért indítandó mentőküldetést szerencsére nem kellett elindítani, a NASA szakemberei „átgurították” az Endeavour űrrepülőgépet a 39B jelű komplexumról a 39A indítóállásra, hogy 2009-ben is megkóstolja a világűr ízét a legfiatalabb űrrepülőgép. Miután az indítást több mint egy hónappal el kellett halasztani egy visszatérő műszaki probléma (a külső hajtóanyagtartály hidrogénszelepeinek hibája) és a viharos floridai időjárás miatt, az űrsikló július 15-én elindult az égbe. A felszállítandó ISS szerkezeti elem, a japán gyártmányú Kibo modul utolsó része, a műszereket hordozó külső platform rendben a helyére került. Ezt követően a Shuttle héttagú legénysége az időközben hat főre gyarapodott ISS alaplegénységgel karöltve megünnepelte a holdraszállás negyvenedik évfordulóját a világűrben. Koichi Wakatát Timothy Kopra amerikai űrhajós váltotta az alapszemélyzetben, majd az űrrepülőgép rendben hazatért a floridai űrrepülőtérre július 31-én.

Christopher Cassidy dolgozik az űrállomásnál az STS-127 küldetés során, a harmadik űrsétán. (Képek és forrás: NASA)

(Folytatjuk!)