Két start a napokból
(Rovat: A nemzetbiztonságért - 2024.09.19 06:15.)

Egy Iránból, egy Oroszországból – eddig nem számoltunk be róluk, most pótoljuk.

Persze sem az iráni, sem az orosz katonai indításról nem lehet sok részletet tudni.

Szeptember 14-én magyar idő szerint 8:30-kor bocsátottak fel Iránból egy Chamran-1 nevű kísérleti célú alacsony pályás műholdat, az ország Quaem-100 (Ghaem-100) hordozórakétájával. A helyszín – ahogy ezzel a rakétával eddig is – a Teherántól mintegy 330 km-re északkeletre fekvő Shahroud támaszpont volt. A katonai fejlesztésű, háromfokozatú, szilárd hajtóanyagú Qaem-100 rakéta 2022 novemberében még egy sikeres szuborbitális repülésen mutatkozott be. Az első orbitális startja viszont 2023 márciusában a Nahid nevű távközlési műholddal sikertelenül végződött. Első sikeres űrindítása idén januárban volt, akkor a Soraya nevű kísérleti kommunikációs űreszközt vitte iráni szempontból rekordnak számító, 750 km magas Föld körüli pályára. A mostani starttal ennek a sikernek a megismétlése, a rakéta fenntartható használatának demonstrálása volt a fő cél.

Az iráni műhold. (Kép: IRIBNEWS)

A szóban forgó másik start helyszíne az észak-oroszországi Pleszeck volt, szeptember 17-én magyar idő szerint 9 órakor. Innen egy Angara-1.2 típusú rakétát indítottak, amellyel két, a jelek szerint kémkedési céllal épült műholdat állítottak alacsony poláris napszinkron pályákra. Katonai jelzésük Kozmosz-2577 és -2578, ami a dolog természeténél fogva semmit sem árul el az űreszközök képességeiről. Ez volt a 2022 áprilisában bemutatkozott, kétfokozatú, folyékony (kerozin) hajtóanyagú Angara-1.2 első idei indítása, és összességében is csak a harmadik orbitális repülés.