Ázsiai mozaik – 2023. december (2. rész)
(Rovat: A nemzetbiztonságért, India a világűrben , Japán a világűrben - 2024.01.02 07:15.)

Havonta jelentkező sorozatunk második részében katonai űrtechnikákkal kapcsolatos régiós hírek után egy rövid, békésebb japán bejelentést találnak.

Az AUKUS szövetség (Australia – United Kingdom – United States Security Partnership, azaz Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok biztonsági együttműködése) védelmi minisztereinek legutóbbi találkozóján (december 1-jén) bejelentették, hogy a partnerek közösen fogják telepíteni a jövő űrfelderítő radarjait. A Northrop Grumman által jelenleg fejlesztett DARC (Deep Space Advanced Radar Capability) rendszer földi telepítésű eszközei közül az elsőt a nyugat-ausztráliai Exmouth közelében fogják üzembe helyezni, és az 2026-ban érheti el az előzetes műveleti képességet (IOC). További radarokat helyeznek el az Egyesült Államokban, illetve a walesi Cawdor Barracks-ben. A globális rendszer 2030-ra lehet működőképes, és képes lesz a geostacionárius pályamagasságig az űreszközök mozgásának folyamatos megfigyelésére. A DARC fő finanszírozója az Egyesült Államok Űrhadereje (US Space Force).

A Mountain View-i (Kalifornia) sajtótájékoztatón balról jobbra Richard Marles, Ausztrália miniszterelnök-helyettese és védelmi minisztere, illetve Lloyd Austin amerikai és Grant Shapps brit védelmi miniszterek. (Fotó: US DoD)

December 2-án az észak-koreai védelmi minisztérium szóvivője azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy amennyiben az Phenjan bármelyik űreszközét megsemmisíti, akkor ezt hadüzenetnek fogják tekinteni, sőt „levadásszák” az USA katonai felderítő műholdjait. A bombasztikus – ám műszaki és harcászati tények alapján 100%-ig blöffnek tekinthető – közlemény azután hangzott el, hogy a Málligjong-1 (Malligyong-1) észak-koreai felderítő műhold novemberi pályára állása után több kemény megjegyzést tettek amerikai részről. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma például közölte, hogy „képes kiiktatni (Phenjan) űr- és űrvédelmi képességeit, (…) többféle módon és visszafordíthatatlan formában”. Sheryll Klinkel, az Amerikai Űrparancsnokság (US Space Command) szóvivője pedig egyenesen azt mondta a Szabad Ázsia Rádiónak (Radio Free Asia), hogy „az amerikai haderő képes aláásni az ellenséges erők halálos képességeit és hatékonyságát”.

December legvégén egyébként a nyomorral és éhinségekkel küszködő Észak Korea diktátora bejelentette, hogy - a Málligjong-1 sikere nyomán - utasította a szakembereket, hogy 2024-ben további három felderítő műholdat állítsanak pályára...

Az indiai űrügynökség a következő öt évben 50 (!) különféle információgyűjtő és felderítő műholdat kíván pályára állítani - jelentette be az Indiai Űrkutatási Szervezet (Indian Space Research Organisation, ISRO) vezetője december 28-án. A különböző típusú holdakat különféle elrendezésekben és pályákon kívánják „elhelyezni”, és érzékelő rendszereik is többfélék lesznek. Ami közösnek tűnik, az a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) fedélzeti alkalmazása, annak érdekében, hogy csökkentsék a feleslegesen a Földre küldendő adatok mennyiségét. Természetesen lesznek alacsony (LEO) pályás látható, infravörös és mikrohullámú sávokban működő űreszközök, mint ahogy számolnak geostacionárius (GEO) pályán lévő kommunikációs (adatátjátszó?) műholdakkal is.

Az első, márciusi indításakor katasztrófát szenvedett H3 rakéta. (Fotó: JAXA)

Végül az ígért, és az eddigieknél „békésebb” japán hír: a JAXA és a Mitsubishi Heavy Industries befejezte az első H3 rakéta elvesztése kapcsán végzett vizsgálatokat. Bár ebből (szokásaiktól eltérően) semmit nem hozták nyilvánosságra, úgy tűnik, hogy az okokat feltárták és kijavították. Ennek köszönhető ugyanis, hogy pár napja bejelentették a második start tervezett időpontját. Ezek szerint arra „legkorábban február 15-én kerülhet sor, az indítási ablak helyi időben 09:22:55-től lesz nyitva 24 órán keresztül”. (Ez az eufemizmus a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hasznos teher szempontjából teljesen mindegy, hogy az mikor kerül pályára. – A szerző megj.) Miután ez még mindig kísérleti startnak számít (H3TF2, H3 Test Flight No. 2) a „rakomány” sem kritikus. Egy a rakéta működésének ellenőrzését végző eszközrendszeren (VEP-4, Vehicle Evaluation Payload-4) kívül csak két kis méretű műholdat fog szállítani, a két potyautas a CE-SAT-IE és a TIRSAT. Amennyiben a február 15-ei startot halasztani kell, akkor akár már másnaptól próbálkozhatnak, március 31-ig.

(Folytatjuk!)