Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Raktárba tett katonai műhold
(Rovat: A nemzetbiztonságért - 2015.08.15 08:15.)

Az Amerikai Légierő a még csak készülő, rakétaindításokat megfigyelő műholdat hamarabb állítja pályára, mint már elkészült párját.

A Space Based Infrared System (SBIRS, űralapú infravörös megfigyelőrendszer) legújabb, most elkészült GEO–3 jelű műholdját az építés fővállalkozója, a Lockheed Martin kénytelen 2017-ig raktározni, mert a Légierőnek csak akkor lesz rá szüksége. Párja, a GEO–4, a rendszer hat geoszinkron műholdja közül a negyedik, még csak most épül, de azt elkészülte után – a raktározás költségét megtakarítva – azonnal Cape Canaveralre szállítják, hogy 2016-ban pályára állíthassák. Ezzel szemben a GEO–3-at nem szándékoznak 2017 szeptembere előtt elindítani.


Fantáziarajz a SBIRS rendszer egyik műholdjáról. (Kép: U.S. Air Force)

A SBIRS rendszer geoszinkron szegmense hat műholdból fog állni. A GEO–1 (USA–230) és a GEO–2 (USA–241) már 2011, illetve 2013 óta működik a Föld körül (lásd korábbi cikkeinket a lap alján). A következő két műhold a fentiek szerint az elkövetkező két évben követi azokat. Az utolsó két geoszinkron hold (GEO–5 és GEO–6) megépítésére tavaly júniusban kötötte meg a Légierő a Lockheed Martinnal a szerződést 1,86 milliárd dollár értékben, bár a két műhold építésének előkészítésére és egyes műszerek építésére már korábban is kaptak kisebb összegű szerződéseket (összehasonlításképpen: a Plútóig eljutott New Horizons szonda teljes költségvetése 2016 végéig 0,7 milliárd dollár).

A hat geoszinkron hold csak az egyik szegmense a SBIRS rendszernek, amely a korábbi, Defense Support Program nevű, felderítő műholdrendszert és a hozzá kapcsolódó rendszereket hivatott felváltani és egységes struktúrába szervezni. A SBIRS teljes költségvetése, amelyet a Légierő áll, 19 milliárd dollár (ez valamivel több a NASA egy teljes évi költségvetésénél, igaz a SBIRS legalább egy évtized alatt valósul meg). A SBIRS elképzelése 1999-ben merült fel, bár az első megvalósíthatósági tanulmány már 1994-ben készült.

A rendszer elnyúlt ellipszispályára (HEO, lényegében ún. Molnyija-pályára) kerülő elemeinek hasznos terhe mintegy 500 kg, amely fényerős Schmidt-távcsőre szerelt infravörös detektorokat és pontos irányzóberendezést tartalmaz. A műholdak az adatokat 100 megabit/másodperc sebességgel továbbítják a földi irányítóközpontokba. A három HEO műholdat 2006-ban (USA–184), 2008-ban (USA–200), illetve 2014-ben (USA–259) állították pályára.


A SBIRS műholdjai alacsony Föld körüli pályán (LEO), geoszinkron pályán (GEO) és nagyon elnyúlt ellipszispályán (HEO) működnek, illetve fognak működni. (Kép: GlobalSecurity.org)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021