Újra itt a Proton
(Rovat: A nemzetbiztonságért, Orosz hordozórakéták - 2014.09.28 08:15.)

A előző, sikertelen start után négy hónapnyi szünet következett. Most egy orosz katonai műholddal tért vissza a hordozórakéta.

A használatban levő legnagyobb teljesítményű orosz hordozórakéta szeptember 27-én, magyar idő szerint 22:23-kor indult a kazahsztáni Bajkonurból. A háromfokozatú rakéta tetején egy Briz-M gyorsítófokozat, valamint egy Lucs nevű, titkos célú orosz katonai műhold repült. A három fokozat mintegy 10 percen belül elvégezte munkáját. Utána 9 órán keresztül, a Briz-M többszöri begyújtásával alakították ki azt a pályát, amivel a hasznos teher elérhette a geostacionárius magasságot. Az indítási műveletet 28-án 7:26-kor lehetett sikeresnek elkönyvelni, amikor a végfokozatról levált a műhold.

Magáról az űreszközről kevés információ látott napvilágot. A Resetnyev vállalatnál készült, valószínűleg az Ekszpressz-2000 platformra épült, s említik Olymp néven is. A Lucs névről azt tartják, hogy a dezinformáció része, hiszen ezzel az elnevezéssel orosz geostacionárius távközlési holdak repülnek, amelyek többek közt a Nemzetközi Űrállomás és a földi irányítók folyamatos kommunikációját biztosítják. Feltételezhető, hogy most egy többfunkciós, a rádióforgalmat figyelő kémműholdról és titkosított adatforgalmat biztosító távközlési holdról van szó.

A Proton rakéta, a bajkonuri start előtt. (Kép: Roszkoszmosz)

A szombati start volt az első, amely a Proton május 15-ei balesetét, és az utána szokás szerint lefolytatott vizsgálatokat követte. Akkor a harmadik fokozat működésében találtak hibát, az Ekszpressz-AM4R távközlési műhold veszett el miatta. Most, hogy újabb baj nem történt, megint felgyorsulhatnak a Proton indításai. A következő október 21-én esedékes, az orosz Ekszpressz-AM6 polgári távközlési holddal. Az amerikai-orosz ILS (International Launch Services) vegyesvállalat által szervezett kereskedelmi startok később, az év vége felé indulhatnak újra. A listán a következő a luxemburgi székhelyű SES Astra-2G jelű műsorszóró műholdja.

Az ILS háza táján nem mennek jól a dolgok. Augusztusban 25%-os létszámleépítést hajtottak végre. Egyrészt a Protonokkal az elmúlt időszakban történt számos startbaleset, másrészt a nyugati-orosz kapcsolatok látványos romlása miatt megcsappantak a megrendeléseik. A megmaradó munkaerő létszámát évente 3-4 kereskedelmi indításhoz alakították ki. A korábbi tervekben akár 8 starttal is számoltak minden évben. A Proton teljesítménye a 6 tonna körüli tömegű, jellemzően távközlési célú űreszközök geostacionárius pályára juttatására ideális. Újabban a megrendeléseket a felfutó amerikai SpaceX magáncég kedvező áron kínált Falcon-9 hordozórakétája, valamint a francia Arianespace rendkívül megbízható Ariane-5 rakétája viszi el. Ez utóbbi egyszerre két műholdat is képes geostacionárius átmeneti pályára állítani.