Amerikai kémműhold indult
(Rovat: A nemzetbiztonságért - 2009.01.18 14:46.)

Az NROL-26 jelzésű űreszköz az ellenséges hírközlés lehallgatására készült.

A kb. 5-6 tonna tömegű űreszköz pályára állításához Delta-4 nehézrakétára (Delta-4 Heavy) volt szükség. Több éves késés, majd néhány minapi halasztás után a startra végül magyar idő szerint január 18-án hajnalban, 3:47-kor (helyi időben még 17-én este) került sor a floridai Cape Canaveralről. A hivatalos közlés szerint a geosatcionárius pályára kerülő műhold célja az Egyesült Államok hírszerzésének lehallgató kapacitását bővíti. A célpontban ellenséges államok, például Irán, valamint terrorista szervezetek állnak. A viszonylag új Delta-4 rakéta használatát előzetesen kockázatosnak ítélték, hiszen sikertelenség esetén nagy veszteség érte volna a hírszerzőket. A műholdfejlesztések késlekedése és a Titan hordozórakétának egy 1998-as kudarca során megsemmisült lehallgató hold hiánya miatt amúgy is kritikus a rendelkezésre álló hasonló űreszközök száma. Ezekkel a műholdakkal olyan információkat szereznek, amelyekkel a Fehér Ház, a Pentagon, és az amerikai külügyminisztérium katonai és nemzetbiztonsági döntéseit alapozzák meg.

Az NROL-26 kinyitható antennaszerkezetének mérete állítólag 100 m körüli lehet. Valószínűleg széles frekvencia-tartományban üzemel majd, ami lehetővé teszi az ellenséges radarok és más rádiós berendezések megfigyelését. Az adatokhoz az USA 15 különböző hivatala és szervezete férhet majd hozzá.

A Delta-4 nehézrakéta az NROL-26 indításakor. (Kép: Chris Miller / Spaceflight Now)

Már több mint öt év telt el a legutóbbi nagyméretű, geostacionárius lehallgató kémműhold floridai indítása óta. Az ugyanennek a Mentor nevű műholdtípusnak egy szerényebb képességű darabja volt. Titan-Centaur hordozórakétával állt pályára 2003 szeptemberében. Ugyanakkor az elmúlt két és fél év során a kaliforniai Vandenberg támaszpontról két másik lehallgató műholdat is indítottak, kisebb (Delta-4 Medium és Atlas-5) rakétákkal. Ez utóbbi holdak nem geostacionáriusak, hanem igen elnyúlt ellipszispályákon keringenek. Előnyük, hogy a Földhöz viszonyított változó helyzetük révén több helyről, több irányból „fülelhetnek”. A műholdas hírszerzési adatokat más forrásokból – például U-2 kémrepülőgépekről – származó információkkal egészítik ki.