Másodszor a Merkúrnál a BepiColombo
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Űrcsillagászat Európában - 2022.06.27 06:15.)

Az európai–japán BepiColombo ismét gravitációs hintamanővert végzett a Naprendszer legbelső bolygójánál.

A BepiColombo a Merkúr tanulmányozására készül, de egyelőre még most is csak futó pillantást vethetett a célpontjára. A Nap körüli pályáján ugyanis le kell csökkentenie a sebességét annyira, hogy az űrszondaegyüttes két része, a majdan szétváló japán Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO, avagy Mio) és az európai Mercury Planetary Orbiter (MMO) a bolygó körüli pályára állhasson. Ennek a manőversorozatnak a legújabb állomása volt 2022. június 23-án. A BepiColombo magyar idő szerint 11:44-kor volt a legnagyobb Merkúr-közelségben, mindössze 200 km-es magasságban repült el a felszín felett. (Az első Merkúr-megközelítés tavaly október 1-jén volt. Legközelebb 2023. június 20-án végeznek lendítő manővert a Markúr mellett, de azután 2024-ben és 2025-ben még további három elrepülés következik. Mire 2025 decemberében a BepiColombo hetedszerre „látja meg” a Merkúrt, elérkezik a bolygó körüli pályára állás ideje.)

A BepiColombo ezúttal is végzett méréseket és készültek képek is a bolygó felszínéről. Számos fedélzeti műszer, valamint a Mercury Transfer Module (MTM) három monitorozó kamerája (MCAM) volt bekapcsolva. A kamerák fekete-fehér, 1024 × 1024 pixeles felbontású képei nem tudományos célokat szolgálnak, de látványosan illusztrálják az űrszonda találkozását a Merkúrral.

A BepiColombo második Merkúr-megközelítése alkalmával, június 23-án a 3. számú monitorozó kamerával készített felvétel, 1406 km távolságból, mintegy 7 perccel a legnagyobb közelséget követően. Alább a feliratos változaton megjelöltek néhány nevezetes felszíni alakzatot a bolygón. A látómezőbe belóg a kommunikációs antenna, a hátsó részét láthatjuk, néhány képalkotási hibával együtt. (Kép: ESA / BepiColombo / MTM, CC BY-SA 3.0 IGO)

A fenti felvétel feliratozott változata. (Kép: ESA / BepiColombo / MTM, CC BY-SA 3.0 IGO)

A legnagyobb közelség a bolygó éjszakai (árnyékban levő) féltekéje fölött történt, azért legkorábban kb. 5 perccel később tudtak elkezdeni fényképezni. Az elrepülés után még mintegy 40 percen át készítettek felvételeket a Merkúrról.

A terminátor környéke, napfelkelte és árnyékok az elrepülő BepiColombo 1. számú monitorozó kamerájával, 680 km-es távolságból fényképezve. (Kép: ESA / BepiColombo / MTM, CC BY-SA 3.0 IGO)

Bár a két összekapcsolt űrszonda számos műszere – beleértve a nagyfelbontású kamerákat is – egyelőre el van zárva a megfigyelésektől, azért a bolygó mágneses terére, plazmakörnyezetére vonatkozóan ezúttal is tudtak méréseket végezni. Ráadásul a helyszínek között olyanok is voltak, amilyeneket a keringő űrszondákkal nem igazán lehet majd elérni. A BepiColombo európai és japán komponenseinek fő tudományos programja 2026-ban, a pályára állást követően kezdődik.