Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A SOHO negyedszázada
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Űridőjárás - 2020.12.21 07:15.)

Az ESA és a NASA SOHO napfizikai űrszondája huszonöt évvel ezelőtt, 1995. december 2-án indult. Küldetését két évre tervezték.

Növeli a siker értékét, hogy a SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) a Föld sugárzási öveinek védőburkán kívül, bolygónktól másfél millió kilométerre, az L1 Lagrange-pontban dolgozik. Küldetése számára három tudományos célt jelöltek meg: a Nap belseje dinamikájának és struktúrájának tanulmányozását, a naplégkör legkülső rétegének, a Nap felszínénél sokkal forróbb napkoronának a vizsgálatát és annak kutatását, honnan erednek, és hol gyorsulnak fel a napszél részecskéi.


A SOHO negyedszáza alatt két teljes naptevékenységi cikluson keresztül követte csillagunk változásait, jelenségeit. (Kép: SOHO, ESA / NASA)

Küldetését azóta is sikerrel teljesíti, amit az is igazol, hogy mérési eredményei alapján eddig már csaknem hatezer tudományos publikáció jelent meg referált szakfolyóiratokban. Emellett, eredeti feladatán túl a SOHO minden idők legeredményesebb üstökösfelfedezőjének bizonyult, a szonda által felfedezett üstökösök száma éppen idény nyáron lépte túl a négyezret. Végül, de nem utolsósorban jelentős eredményeket ért el az űridőjárás területén, vagyis egy olyan tudományterületen, amelyik pályára állítása idején még csak születőfélben volt. (Az űridőjárás a napszelet és annak zavarait, elsősorban a koronakidobódásokat tanulmányozza, különös tekintettel azok földi hatásaira, az úgynevezett geomágneses viharokra.) A SOHO működése alapvetően változtatta meg az űridőjárás kutatását, mert LASCO (Large Angle and Spectrometric Coronagraph) koronográfjával mesterséges napfogyatkozást létrehozva részletesen tudja tanulmányozni a napkorona szerkezetét és jelenségeit. Folyamatos megfigyeléseinek köszönhetően a Föld felé tartó geomágneses viharok érkezése egy–három nappal előre jelezhető.

A SOHO startja óta több napfizikai űrszonda is indult, így a NASA SDO (Solar Dynamics Observatory) szondája, vagy újabban a Parker Solar Probe, miközben az ESA a Solar Orbitert állította pályára. Mindamellett, a SOHO egyedülálló maradt, mert ez az egyetlen szonda, amelyik a Nap–Föld egyenes mentén koronográfot használ.

A SOHO negyedszázados küldetése a sikerek ellenére sem volt zökkenőmentes. Két és fél évvel indítása után, 1998. június 25-én egy rutinjellegű manőver közben megszakadt a kapcsolat a SOHO-val, a szonda kis híján örökre elveszett. Három hónap alatt azonban a repülés irányítóinak megfeszített munkával sikerült helyreállítani a kapcsolatot és megmenteni a SOHO-t, a szondát és 12 műszerét november elejére újraindították. A következő hónap végére azonban a szonda mindhárom giroszkópja felmondta a szolgálatot. Új szoftvert fejlesztettek, amelyet 1999 februárjára installáltak, így a SOHO lett az első űreszköz, amelyet giroszkópok nélkül sikerült három tengely körül stabilizálni, és a szonda folytathatta a tudományos megfigyeléseket. Azóta nem történt jelentős meghibásodás, és ha ez így marad, akkor a SOHO jó eséllyel akár a 30. születésnapjáig folytathatja értékes megfigyeléseit.


A SOHO küldetése számokban. Bár az űrszonda működési idejének nagy részében giroszkópok nélkül volt kénytelen működni, mégis két naptevékenységi ciklus alatt húszmillió felvételt készített és harmincezer koronakidobódást figyelt meg. Ennek köszönhetően archívuma ma már 50 terabyte adatot tartalmaz, ami 6000 tudományos dolgozat és 300 doktori értekezés alapjául szolgált. A szonda „mellesleg” 4000, a Nap közelébe jutó, illetve a Napba zuhanó üstököst is felfedezett. (Animált kép: ESA)

Várhatóan 2025-re két, korszerűbb űreszköz válthatja fel a SOHO-t. Addigra a NOAA pályára kívánja állítani Space Weather Follow-On küldetését és a GOES-U műholdat, mindkettőt koronográffal és az űridőjárást figyelő más műszerekkel felszerelve, így azok átvehetik a stafétabotot a SOHO-tól. Az ESA a Lagrange küldetést akarja megvalósítani, amelynek fő feladata az űridőjárás megfigyelése lesz, beleértve riasztások kiadását, ha veszélyes turbulenciák jelennek meg a Nap légkörében. Ezt megelőzően az ESA 2022 közepén indíthatja el Proba–3 műholdját, amely a hagyományos koronográfok teljesítőképességét felülmúló módszerrel fogja vizsgálni a napkoronát.

Addig az előrelépést a SOHO megfigyeléseinek integrálása jelenti a Solar Orbiter és a Parker Solar Probe méréseivel, kihasználva a különböző irányból végzett észlelések kombinálásának előnyeit.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021