Bridget első naplóbejegyzése
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Mars Express és Beagle-2 , ExoMars - 2006.06.22 07:59.)

Nem Miss Jones kezd új naplóba, hanem az ESA 2011-re tervezett ExoMars expedíciójának legfontosabb mérföldkövét mutatták be a minap: a Bridget névre keresztelt Mars-rovert.

Az ESA nagyon hangsúlyosan van jelen a Mars felfedezésében. Ennek jegyében már 2011-re tekintenek, az ExoMars misszió startjára. Az ExoMars a Beagle nyomdokain szeretne haladni (leszámítva persze a szonda elvesztését okozó kudarcot) és az élet keresését tűzték ki célul. Ez egyébként némi eltérést jelent az amerikai stratégiától, akik a Spirit/Opportunity párossal először csak az élethez nélkülözhetetlen víz jelenlétét (vagy egykori jelenlétét) mutatták ki, a marsjáróknak nem is volt feladata az életet keresni. Az ESA „in medias res” az életet megy keresni.

Az ExoMars az ESA Aurora programjának része és a bolygó minél behatóbb megismerését szolgálja, mielőtt ember utazna oda. Maga az ExoMars részprogram még a tervezés fázisában van, amelynek során lassan kialakulnak az eszközök. Ennek nagy eseménye, hogy a leszállóegységet tervező angol mérnökcsoport június 12-én Londonban bemutatta a szonda marsjárójának Bridget névre keresztelt prototípusát. (Korábban, májusban a berlini ILA kiállításon még csak a rover makettjét állították ki, most egy hónap elteltével pedig már a működőképes példányt.)

Az angolokat nem kevés önbizalom fűti. A leszállóegység sok tekintetben a Beagle technológiai és logikai nyomdokain épült. A kis „Kopó” pusztulását okozó hibát is kijavítottnak tekintik a britek. A vezető tervező nemes egyszerűséggel annyit mondott az eszközről, hogy ez lesz a legkorszerűbb eszköz, ami valaha leszállt a Marson.

A 150 millió eurós költségvetésből épülő Bridget a tervek szerint nagyobb távolságot fog megtenni, mint a 2004 óta folyamatosan működő Spirit és Opportunity – a tervek 10 kilométeres kutatóúttal számolnak. Mindezt 4-6 hónap alatt gondolják a kutatók teljesíteni úgy, hogy a marsjárók gyorsabban fognak haladni amerikai társaiknál, hogy az úton töltött időt minimalizálják, több időt engedve a kutatásoknak. A rover képességeit egyébként a spanyolországi Tenerife szigetén tesztelték, ahol a Teide vulkán oldalában biztató eredményeket produkált.

A leszállást egy egyelőre nem részletezett „okos” érzékelőrendszer segíti, amelyet a Beagle kudarcából kiindulva terveztek. És a lényeg a kb. 150 kg-nyi műszer lesz, ami valóban hatalmasnak számít és rengeteg lehetőséget foglal magában. A Bridget kap majd egy fúróberendezést, amellyel két és fél méter mélységből vehet talajmintákat. A remények szerint ezekben a mélymintákban végre valódi vizet, sőt az élet bizonyítékát (negatív esetben pedig a cáfolatát) is megtalálhatják. Ezen kívül ott lesz a fedélzeten egy Pasteur nevű érzékelő is, amely a légkör gázmolekuláit vizsgálja majd át, az esetleges jelenbeli élet jelei után kutatva. Végül helyet kap egy mikroszeizmométer is a roveren, amellyel a marsi rengéseket fogják figyelni. Ezek a kisebb-nagyobb rengések kirajzolhatják a kutatási terület föld alatti textúráját, különös tekintettel keresve a folyékony talaj alatti vizeket.

Az ExoMars egyébként inkább a Mars Express folytatásaként-utódaként tekinthető, mintsem a Spirit, vagy Opportunity másolataként. A hatalmas 2 méterszer 1,8 méteres („franciaágy méretű”) rovernek lesz orbitere is, amely a Mars Expresshez hasonlóan Mars körüli pályáról végez majd méréseket és szolgál a leszállóegységek átjátszó állomásául. (Emlékeztetőül: a két amerikai rover orbiter egység nélkül, önállóan érkezett a Vörös Bolygóhoz és szállt le rá. Korábban odaküldött keringő szondákat használtak rádióátjátszóként.) A leszállást viszont a lassan megszokottá váló ejtőernyős, légzsákos technikával hajtja végre. Mindehhez „csak” 700 millió eurót kell majd még elkölteni a tudósoknak, nekünk meg körülbelül 1800-at aludnunk. (Forrás: Spacedaily.com)