Oroszország is a Marsra tart (13. rész)
Az 1999-es terv
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Szárnyaló képzelet , Emberes Mars-utazás? - 2005.10.12 19:19.)

Sorozatunkban elérkeztünk az ezredforduló előtti utolsó orosz tervhez. 1999-et írunk, a gazdaságilag padlón lévő Oroszországban élő szakemberek kis csoportja továbbfejlesztette a korábbi terveket...

Az 1989-re elkészült emberes szovjet Mars-tervek újabb tesztek végrehajtását eredményezték, ezúttal főként a napelem lehetséges felhasználása terén. 1994-re elkészült a teszteket is alapul vevő nukleáris meghajtásról szóló javaslat, 1999-re pedig egy hasonló javaslat, ezúttal napenergia hasznosításával. Az 1999-es Mars-misszió az 1989-es terv továbbfejlesztése.

A régi terveket és a tesztelés eredményeit felhasználva született az új terv. A terv lényegében az 1989-es (e sorozatban már részletesen bemutatott) tervvel egyezik meg.

Összehasonlítva az eredetivel, a következőkben történtek változások:

– Napelem-rendszer: A műholdak, leginkább a Mir űrállomás és a Nemzetközi Űrállomás orosz egységeinek fejlesztésekor, továbbá a folyó kísérletek alapján kifejlesztett új típusú, hatékonyabb napelemtáblák használata. Ez a megoldás ugyan nem csökkentené a 36 ezer négyzetméteres napelemtábla területét, ám kisebb tömeggel több energiát biztosít.

Emberes Mars-utazás napelemekkel - orosz terv az ezredfordulóról

– Leszállóegység: nagy tömeg légkörbe lépése és fékezése máig nem megoldott. A jelenlegi Mars-szondák és a jövő űrszondáinak tervezésekor még mindig a korábban kidolgozott fékezési eljárást használják (ami a Viking-szondák óta sikeres). Egy Mars-komp felszínre juttatása azonban alapvetően új kihívást jelent mind az ejtőernyő-rendszerben, mind a hővédőpajzsban. Utóbbi alakját az oroszok diszkosz alakúra változtatták.

Újfajta leszállóegység - így talán megvalósítható

– Két leszállóegységet juttatnának a felszínre, az egyik a legénységi, a másik a logisztikai modul lenne. Ezáltal a tömeg felezhető, a leszállás pedig biztonságosabb lehetne. A két egység egymás közelében történő felszínre juttatása viszont újabb kihívást jelenthet.
– A legénység létszámát hat főre növelnék.

Míg az 1994-es terv a nukleáris kutatásokra, az 1999-es a napelemcellákra hívta fel ismét a figyelmet. Megvalósíthatóság kérdésében mindkettő a távoli jövőre vonatkozott, s hiányzott belőlük a költségbecslés és egy kisebb megvalósíthatósági tanulmány. Talán nem véletlenül, 1998-ban összeomlott az orosz gazdaság…