Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Oroszország is a Marsra tart (9. rész)
UR-700 és a Nova: elképesztő tolóerő!

(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Szárnyaló képzelet , Emberes Mars-utazás? - 2004.10.07 10:50.)

A két űrnagyhatalom hasonló célokra hasonló űrhajókat, hordozórakétákat fejlesztett ki. Ilyen volt az UR-700 és a Nova is. Ám a többivel ellentétben ezek csak tervek maradtak.

Az űrkorszak kezdeti éveiben mindkét szuperhatalom végigjárta a technikai fejlődés ugyanazon lépcsőit. Erre néhány példa: egyszemélyes űrhajó (Vosztok – Mercury), kétszemélyes űrhajó (Voszhod – Gemini), holdprogram során kifejlesztett háromszemélyes űrhajó (Szojuz – Apollo), űrrepülőgép (Burán – Space Shuttle). Kennedy elnök 1961. május 25-én meghirdette a Holdért folyó versenyt: „A világ most az űrbe, a Holdra és a távoli bolygókra tekint. Mi megfogadtuk, hogy a hódítás ellenséges zászlaja helyett ott a szabadság és a béke lobogóját kell kitűzni. A tömegpusztító fegyverek helyett a tudomány eszközeinek kell az űrt elfoglalniuk. De ez az új óceán csak akkor válik a béke tengerévé – és nem új hadszíntérré –, ha az Egyesült Államok elfoglalja vezető helyét. Mi nem azért akarunk a Holdra jutni ebben az évtizedben, mert az könnyű, hanem azért, mert nehéz. Ez a célkitűzés lesz képességeink igazi próbája és mércéje. Elfogadjuk a kihívást, nem odázzuk el a dolgot és az a szándékunk, hogy győzzünk”.

A holdprogram egy leszálló és egy keringő egység utaztatását követeli meg. Ehhez össze kellett kapcsolni őket, mégpedig Föld körüli pályán. Ha eleve összeszerelve indították volna őket, a konstrukció csak első olvasatra tűnik egyszerűbbnek. Valójában nagyobb tömeget kell így közvetlenül a Holdra eljuttatni.

Ezért tervezte meg a NASA a Hold-repülést közvetlen úton, közbenső össze-és szétkapcsolások nélkül megvalósítandó program érdekében a Nova hordozórakétát. Előtervei 78-109 MN közötti tolóerőt irányoztak elő. A négyfokozatú rakéta magassága 140 méter (!) lett volna. Az Apollo-program elfogadását követően a kisebb és olcsóbb Saturn-5 megvalósítását kapta feladatául az amerikai űrhivatal.

Nem volt ez nagyon másképp a szovjetekkel sem. Ők három holdprogramon dolgoztak. A Proton űrhajóval indított Zond holdűrhajó a Hold megkerülése után visszatért a Földre. Így lehettek az első élőlények szovjet teknősök, melyek a Hold körzetében „jártak”. A másik terv az amerikaira igen hasonlított. A Szojuz űrhajót és az L-1 jholdkompot N-1 hordozórakéta indította volna. Ekkor a szovjetek a dokkolást még nem dolgozták ki elég részletesen, így a két egység dokkolása után a két űrhajós egyike külső űrsétával szállt volna át a holdkompba, hogy aztán leszálljon a Holdra. Az N-1 űrhajónak egyik indítása sem járt sikerrel.

Az UR-700 az amerikai Nova megfelelője volt, a világ legnagyobb tolóerejű rakétájának tervezte Cselomej. A tervezés megkezdésére 1961-ben kapott megbízást, ám 1964-ben leállították a programot. 1966-ban aztán újraindították és felgyorsították a munkát, ekkor készültek el az LK-700 holdkomp tervei, de végül ez sem kapott támogatást.

S hogy mi köze mindennek a szovjet emberes Mars-programhoz?

Koroljov eredetileg az N-1-gyel valósította volna meg a Mars-utazást, Misin, Jangel és Cselomej 1969-es tervükben ennek továbbfejlesztett változatát, a már tesztelés alatt lévő N-1M-et használták volna. Cselomej az Aelita-program során a holdprogramhoz megtervezett UR-700 újabb típusát, az UR-700M-et (jobbra), egy költségtakarékos misszióhoz pedig egy módosított rakétát, az UR-900-at vetette volna be.


Az UR-700 indítási fázisai

Mindemellett szóba jött a máig használt Proton hordozórakéta használata is, noha az csupán egy tervben (szintén az 1969-es MEK-űrhajó esetében) a visszatéréskor leszálló módosított Szojuz kabint és a legénységet juttatta volna Föld körüli pályára.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021