Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Oroszország is a Marsra tart (8. rész)
Aelita királynő űrhajója

(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Szárnyaló képzelet , Emberes Mars-utazás? - 2004.10.04 10:54.)

Miután Misin és Jangel felhagyott a MEK Mars-űrhajó tervezésével, Cselomej még jobban belevetette magát a kérdésbe. Továbbfejlesztette az 1969-es MEK-koncepciót, hogy megalkossa az Aelita (MK-700) terveit.

Aelita a Mars királynője volt Jakov Procanov 1924-es szocialista ihletésű filmjében. Az űrhajó valóban kiérdemelte a királyi címet. Az állami megbízásból csak tervezett, de soha meg nem épített óriásrakétával, az UR-700 egyik továbbfejlesztett típusával, az UR-700M-mel állították volna Föld körüli pályára. Az UR-700 hordozórakéta tervezésére Cselomej még 1961-ben, a szovjet emberes holdprogram keretében kapott megbízást. (Kennedy elnök ekkor hirdette meg az eredetileg a Holdért folyó űrversenyt.) Az UR-700 a szintén csak tervezett amerikai Nova rakéta szovjet megfelelője volt. (Így a Szovjetuniónak három emberes holdprogramját három különböző rakétával valósították volna meg, összesen tizedannyi pénzből, mint az amerikaiak. A három rakéta: a Proton, az N-1 és az UR-700.)

Az UR-700M két indítással állította volna pályára Föld körüli pályán történő összeszerelés céljából a mintegy 1400 tonnás Mars-űrhajó egységeit. 1972-ben a szovjet kormány illetékes bizottsága áttekintette az UR-700M-re és az MK-700 űrhajóra vonatkozó előzetes terveket. Ezt követően a bizottság úgy döntött, hogy évtizedes készülődés és több tízmilliárd rubel beleölése után határozatlan időre elhalasztja a Mars-utazással kapcsolatos tervezéseket.

De ugorjunk vissza három évet az időben! Cselomej harmadmagával a MEK űrhajó tervezésének befejezéséhez közeledett. Ekkor már igen elhidegült volt a viszony a konstruktőrök között, talán szakmai féltékenységből. Cselomej megkezdte a MEK továbbfejlesztett változatának, az 1400 tonnás MK-700 űrhajónak a megtervezését. Több jelentésben az űrhajót az Aelita kódnév alatt szerepeltették.

Az áttervezésre azért volt szükség, mert a számítások szerint optimális esetben, egy, legfeljebb két dokkolásra nem kell sort keríteni az űrhajórendszer megépítésekor. Cselomej ezért korábbi UR-700-as hordozórakéta-terveit úgy módosította, hogy azokkal indításonként 300-800 tonna hasznos terhet lehessen alacsony Föld körüli pályára állítani. Az egyik lehetőség szerint két indításból, egyenként 750-800 tonna teher pályára állításával, egy dokkolással építették volna meg az űrhajót, a másik szerint három indítással, egyenként 480-520 tonnával, két dokkolással érték volna el ugyanezt. (Később Cselomej áttervezte az MK-700 terveit, 900-1000 tonnát érve el, ami lehetővé tette, hogy a b variáció szintén két indítást igényeljen.)


Az MK-700 űrhajó kicsinyített mása

A misszió során az űrhajó Mars körüli pályára állt volna, leszállást hajtott volna végre egy „Mars-komp”, majd néhány napos munka után újra összekapcsolódtak volna az egységek. Ezután jött volna a Földre való visszatérés.

Az Egyesült Államok 1969-ben megelőzte a Szovjetuniót a Holdért vívott versenyben, sőt, mondhatni legyőzte. A szovjeteken szinte csak a Mars-expedíció segített volna. Ekkor azonban egyre nagyobb fékező hatások lassították a megvalósítást, ami végül az 1972-es leállásig vezetett.

A kutatók, majd a politikusok ugyanis felismerték:

  • a 650 napos űrutazás biztonságos túlélése nem garantálható az addigi ismeretek alapján;
  • a nukleáris meghajtás elméletben jól működik, a kifejlesztéshez viszont 15-20 évre lenne még szükség;
  • nemzetközi megállapodás köti a Szovjetuniót arra, hogy nukleáris erőművet nem juttathat Föld körüli pályára;
  • teljesen ismeretlenek a földi sugárzási öveken kívüli környezet emberre mért károsító hatása;
  • az űrhajó tömege olyan hatalmas, hogy az már súrolja az irrealitás, pontosabban az elérhetőség határát;
  • az 1973-as árakon 30-40 milliárd rubeles programra a szovjet nemzetgazdaság nem tudja előteremteni a szükséges fedezetet.
  • A Mars-program határozatlan időre történő elhalasztása ellenére a kutatások nem álltak le. Több, az űrben e célra hasznosítható atomreaktor tesztpéldányát építették meg. Az 1970 és 1988 közötti 30 tesztből egy sem végződött kudarccal. Viszont talán nem érdemtelen, hogy a Mir űrállomás moduljainak tervezésekor az Aelita Mars-űrhajó egyes moduljainak terveit is felhasználták.

    Cselomej tervezett egy 250 tonna tömegű űrhajót is, két éves küldetéssel, melynek feladata csupán a Mars melletti elhaladás lett volna. Ezzel felidézte Makszimov korábbi gondolatait egy leszállás nélküli misszióról. Az űrhajó indítására 1974-ben nyílt volna lehetőség, a pályára állítást UR-900 hordozórakéta vagy az UR-700M módosított változata segítette volna.

    Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021