Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Oroszország is a Marsra tart (6. rész)
Az N-1M hordozórakéta

(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink - 2004.10.01 09:07.)

Koroljov eredetileg az N-1 rakétával indította volna Mars-űrhajójának egységeit. A hordozóeszközt végül az emberes holdprogramban használták fel. Így megkezdték a továbbfejlesztett, N-1M hordozórakéta megépítését.

Az N-1M a sikertelen N-1 sorozat második tagja. A valóságban egyetlen N-1 rakéta sem járt sikerrel, ezért sem indulhatott szovjet ember a Holdra. Ám ha az N-1 sikeres, talán kidolgoznak egy „N” rakétacsaládot, aminek egyik tagja épp az N-1M lehetett volna. (Baloldalt: az N-1 és N-1M rakéták dinamikai tesztmodelljei.)

Először a szovjet Hold-programban, a továbbiakban bolygóközi szondák indítására és nehéz műholdak GTO-ra (geostacionárius átmeneti pálya) állítására használták volna. Ez lett volna az első szovjet rakéta, amely kriogén, folyékony oxigén – folyékony hidrogén üzemanyaggal működött.

A tervek szerint minden felsőbb fokozat ilyen meghajtást kapott volna, de a 200 tonna tolóerejű, hasonló meghajtású hajtómű kifejlesztése igen sokat késett, így minden fokozatnál a hidrogén-oxigén üzemanyag alkalmazása nem volt lehetséges. Az első fokozat így az eredeti N-1 első fokozata (MB-3, folyékony oxigén – kerozin) lett.

Az N-1M hordozórakéta először az 1969-es MEK nevű Mars-programban kerül előtérbe. Ekkor kezdik meg a teszteket. Az N-1 sikertelensége miatt ugyan még továbbfejleszthetnék, ám a szovjet űrpolitika végleg az űrállomások építése felé fordul, s amikor legközelebb szükség volna egy nagy tolóerejű rakétára, már az Enyergija építése kezdődik meg.

Technikai adatok:

Tolóerő:4419 tonna
Felemelkedéskor mért tolóerő:43295 kN
Tömeg:2348 tonna
Átmérő:10 m
Magasság:96 m

Boskovits Gábor

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021