Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Oroszország is a Marsra tart (2. rész) Sorozatunk következő néhány részében áttekintjük, milyen terveket készítettek a szovjetek, majd az oroszok abból a célból, hogy Amerikát megelőzve embert küldjenek a Vörös Bolygóra. Az alábbiakban Koroljov egy 1956-os tervét mutatjuk be. A Mars-missziók tervezésének itt ennél a tervnél és a továbbiakban is a kulcskérdése a hajtómű. Napjainkban napelemszárnyas megoldáson gondolkodnak az oroszok, korábban az atommeghajtást pártfogolták. 1960-ban viszont az atomkutatás még csak gyerekcipőben járt, így a terv alapja, hogy az elektromos meghajtást használják a bolygóközi szállításhoz. A korai Mars-misszió tervek elkészítése inkább történt „magánszorgalomból”, mint állami felkérésből. Annak idején Wernher von Braun is tervezett hasonló űrutakat. A szovjet terveket Koroljov készítette. Koroljov a II. Világháborút követően hamar hozzálátott első terveinek papírra vetéséhez. (Wernher von Braun ugyanis ekkor tervezte meg 1948-as Mars-misszió tervét, ami Koroljovnak jó alapot adott a továbbfejlesztéshez.) Az MPK (Martian Piloted Complex) űrhajó először alacsony Föld körüli pályára állt volna, erről a parkolópályáról indult volna a Mars felé 6 fős személyzetével. Az utazás alatt a legtakarékosabb útvonalon, az ún. Hohmann-pályán ment volna az űrhajó; azon a pályán, amit máig igénybe vesznek a Mars-szondák. A Mars körüli pályára állást követően egy egység szállt volna le a bolygó felszínére. Egy éves felszíni kutatás után a legénység visszaindulhatott volna a Föld felé. Koroljov számításai szerint az űrhajó kezdeti tömege 1630 tonna lett volna. A tervező eleinte nem foglalkozott a pályára állítás problémájával. Ezen, 1956-os tervének kidolgozásának azonban hamar a végére ért, s hamar adódott a kérdés, mindezt hogyan lehetne véghez vinni? Ekkor egy új, majdnem 100 méter magas hordozórakéta terveinek kidolgozását kezdte meg, aminek segítségével már 20-25 indítással pályára lehetne állítani a szükséges tömeget. Koroljov 1956-os terve A hordozórakétát később meg is építették, az N-1 nevet kapta, s a szovjet emberes holdprogram céljaira használták fel… | |||
|