Mit látott az Ulysses a Nap szoknyája alatt? (1. rész)
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Hazai kutatóhelyek és űripar , Távoli világok kutatói - 2003.11.26 15:20.)

A Ulysses űrszonda segítségével rengeteg információhoz jutottunk központi csillagunkról. Az adatok kiértékelésében magyar kutatók is részt vesznek.

Az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) 1990. október 6-án indította az Ulysses űrszondát a Napot körülölelő térség, a helioszféra vizsgálatára. A szonda 1992 februárjában megközelítette a Jupiter óriásbolygót, amelynek gravitációs lendítése segítségével a szonda Nap körüli pályasíkja mintegy 80 fokkal elfordult az ekliptika síkjához képest. Ilymódon tehát az Ulysses kilépett a bolygók keringési síkjából (az ekliptikából), ami lehetővé tette a Nap sarki tartományainak vizsgálatát is. A bolygóközi térben végzett mérésekből régóta ismert, hogy a Nap külső rétegéből, a koronából kilépő, főként elektronokból és protonokból álló részecskék árama, a napszél közvetítésével a bolygóközi térbe kiterjedő mágneses mező különböző tartományokra, szektorokra oszlik. Az eltérő mágneses polaritású tartományokat semleges zóna választja el, ennek térbeli alakjára korábban csak következtetni tudtak. H. Alfvén Nobel-díjas plazmafizikus a semleges elválasztó réteget alakja miatt a balerina szoknyájához hasonlította, amely együtt forog viselőjével, a Nappal. Az Ulysses az ekliptika síkjából kilépve "belesett" a szoknya alá.

A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) munkatársai a londoni Imperial College of Science, Technology and Medicine egyetemmel együttműködésben (az Imperial College építette a szonda magnetométerét) a mágneses tér mérések kiértékelésében és értelmezésében vesznek részt, tanulmányozzák a helioszférikus mágneses tér globális szerkezetét. Az RMKI két munkatársa vendégkutatói szinten vesz részt a közös munkában. A hosszú időn át gyűjtött adatok feldolgozásával képet kaptak a megfigyelt változások és a Nap 11 éves ciklusa közti összefüggésekről. (A Napon 11 évenként megfordul a mágneses tér polaritása, az északi és a déli mágneses pólus helyet cserél, ezzel a ciklussal függ össsze a napfoltok intenzitásának 11 éves váltakozása is.)

Folytatjuk...

Varga András