Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Űridőjárás (2. rész): Az űreszközök a Napot fürkészik
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Űridőjárás , Hazai kutatóhelyek és űripar - 2003.11.04 13:16.)

Cikksorozatunk második részében röviden megismerkedünk az „űridőjárás-előrejelző” űreszköz-flottával, illetve bepillantást nyerünk a szakterület hazai helyzetébe.

Az 1995 decembere óta működő SOHO orbitális obszervatórium (képünkön) az első olyan űrszonda, amely a Nap komplex vizsgálatára képes: igen széles hullámhossztartományban végez optikai megfigyeléseket és detektál különböző energiájú töltött részecskéket. Az azóta eltelt idő hatalmas előrelépést jelentett nemcsak a Nappal, hanem a napszéllel és a CME-kkel kapcsolatos űridőjárási jelenségek megértésében.

Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének (RMKI) munkatársai a fedélzeten működő berendezések közül az alacsonyabb energiájú (40 keV – 6 MeV) protonokat és elektronokat észlelő LION műszer létrehozásában vettek részt és dolgozzák fel a beérkezett adatait. (Az RMKI egy munkatársa társkutató szinten vesz részt a kísérletben.) A folyamatos elemzés gyors beavatkozást tesz lehetővé, ha a műszer nem megfelelően működik. A nagyobb energián működő EPHIN teleszkóppal együtt lehetőséget nyújtanak a szoláris és interplanetáris nagyenergiájú részecskeesemények értelmezésére, és ezzel az űridőjárási események nélkülözhetetlen indikátorai. Egyik fontos eredményük a flerek és a koronakitörések által keltett lökéshullámok terjedésének összehasonlítása három terjedési modell alapján végzett szimulációk eredményével, melyek kielégítő előrejelzéseket adtak, mégis jelentős eltérésekkel. A modellek javítása pontosabbá teszi a földmágneses viharok előrejelzését.

A SOHO mintegy továbbfejlesztéseként a NASA 2005 novemberére STEREO néven két űrszonda indítását tervezi, amelyek a Föld pályája mentén előtte ill. mögötte haladva lehetővé teszik a napkitörések térbeli rekonstrukcióját. A sztereoképeket több teleszkópból álló műszeregyüttes képeinek felhasználásával állítják elő, és ilymódon követhető lesz a koronakitörések fejlődése és terjedésük a Föld felé. Az adatokból korai előrejelzés adható az űreszközök, közöttük a Nemzetközi Űrállomás (ISS - International Space Station) számára a várható mágneses viharokról.

A szondákra optikai, plazmahullám, plazma, energikus részecske, valamint mágneses tér érzékelő műszerek kerülnek. Ezek közül az RMKI a töltött részecskék és a mágneses tér vizsgálatára tervezett IMPACT (In-situ Measurements of Particles and CME Transients) műszerkomplexum adatainak feldolgozásában vesz részt. A műszeregyüttes feladata a napszél és energikus részecskék monitor jellegű figyelése két pontban, ezáltal lehetővé válik a fejlődő tranziens jelenségek térbeli diagnosztizálása és ezeknek a globális napkorona-aktivitással való kapcsolatának felderítése. Az RMKI a kutatócsoport részeként a részecskeesemények terjedésének modellezésével vesz részt. (Az RMKI egy munkatársa társkutató szinten vesz részt a kísérletben.) Feladatuk két szimulációs program közötti összeköttetés megteremtése, amelyek egyike a belső helioszféra plazmadinamikáját írja le, a másik pedig az általuk az előbbi szimuláció eredményeiből meghatározott mágneses tér konfigurációban numerikusan vizsgálja a nagyobb energiájú töltött részecskék pályáját és ezzel terjedési, gyorsulási folyamatait.

Varga András

Folytatjuk...

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021