SOHO (1. rész) Az öregedés jelei
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Időjárás és előrejelzése , Lássuk és halljuk egymást - 2003.07.17 14:25.)

Az antenna pozíciójának hibája miatt félő volt, hogy június 27-től elsötétülnek a SOHO képei, s 19 napig nélkülöznünk kell a Napot figyelő „űrszem” adatait. Úgy tűnik azonban, hogy sikerülhet minimalizálni az adatveszteséget, sőt az ESA mai közleménye szerint a probléma hosszú távon jóval kisebb lesz mint azt korábban gondolták. A mostani közlemény jó alkalom arra, hogy (egy kétrészes cikksorozatban) megismerkedjünk ezzel a nem mindennapi űreszközzel.

A több éve rendben működő napfigyelő és kutató űrszonda, a Solar and Heliospheric Observatory (SOHO) nagy teljesítményű antennájának pozíciójában felmerülő anomáliát már június 20. környékén észlelték. A hibára az antenna valódi pozíciója és a kiadott utasítások alapján számított helyzet közötti eltérés derített fényt – a két tengely mentén mozgatható antenna ugyanis az egyik irányban nem az elvárások szerint mozdult el. A meghibásodás valószínűleg az antennát irányító motorban keletkezett, ennek következtében pedig az adatok megfelelő továbbításához az antenna nem tud pontosan a Föld irányába beállni.

Ez azért ad aggodalomra okot, mert a NASA és az ESA együttműködésében épült űrszonda hatalmas mennyiségű tudományos adata ezen a nagy teljesítményű antennán keresztül jut el a Földre. Mivel a SOHO tőlünk mintegy 1,5 millió kilométerre az első Lagrange-pont körül kering, folyamatosan mozgatnia kell antennáját ahhoz, hogy mindig a megfelelő pozícióba – a Föld felé irányuljon. Amennyiben nem tudják helyrehozni a hibát, a megbénult antenna adásának irányából Földünk lassan kikerül, adatait pedig periodikusan, mindig csak akkor lehet majd venni, amikor a Föld újra és újra belekerül az antenna sugárnyalábjába. Így tartani lehetett attól, hogy három havonta mintegy 2-3 hétig teljesen nélkülöznünk kell a SOHO adatait.

A kapcsolat az űrszondával azonban nem szakadt meg végérvényesen. Ettől a problémától eltekintve megfelelően működött és jó állapotban volt a szerkezet. Az irányításhoz és a műszerek ellenőrzéséhez, működtetéséhez azonnal elkezdték az űrszonda másik, alacsony teljesítményű antennáját használni. Ez minden irányban sugároz, így nem szükséges egy speciális pozíció, a Föld irányának felvétele ahhoz, hogy rajta keresztül kommunikálni lehessen az űrszondával. A kutatók és mérnökök keményen dolgoztak a probléma megoldásán, s lassacskán úgy tűnt, rájöttek a problémára. A SOHO antennáját mozgató motorban mechanikai hiba léphetett fel, amely következtében nem mozog megfelelően az antenna. A számítottaknak megfelelően június 27-én elvesztette az antenna jelét a NASA egyik 26 méteres átmérőjű Deep Space nyomkövető állomása, de egy nagyobb, 30 méteres állomásnak még június 30-ig sikerült fognia a jeleket.

Azóta a mérnökök átállították az alacsony teljesítményű antennát úgy, hogy a tudományos adatok egy részét ezen keresztül elérhessék. Így a három hetes teljes „sötétség” jelentősen lecsökken, minimális lesz csupán az adatveszteség. Az űrszondákkal kapcsolatot tartó nyomkövető állomásokat azonban a folyamatban lévő programok jelentősen lefoglalják, adatveszteségre tehát mindenképp számítani kell.

A szakemberek végülis izgatottan várták, hogy sikerül-e a nagy teljesítményű antenna adását július 14-től ismét venni. Nos ez sikerült, és mostanra az is kiderült, hogy a kisteljesítményű (gyengén irányított) antennákra történt átállás is sikeres volt. Így ma már kijelenthető, hogy a SOHO-t sikerült megmenteni. A szakemberek szerint mindössze arról lesz szó, hogy három havonta egy-egy két-három hetes időszakban kevesebb adatot küld a szonda mint eddig. (Azaz a fenti ábrán a "nincs adat" (fekete) szakaszok mai tudásunk szerint immár azt jelentik "kevesebb adat"...) Ez pedig óriási eredmény, hisz napjainkban az SOHO az ún. „űr-időjárás előrejelzés” legfontosabb eszköze!

(Holnapi számunkban részletesen is bemutatjuk a megmentett SOHO-t.)