A kínai űrhajó negyedik repülése
(Rovat: A kínai űrhajó, Kína a világűrben , Szárnyaló képzelet - 2002.12.29 22:21.)

Ma, közép-európai idő szerint 17:40-kor Kínából sikeresen pályára állították a Sencsou-4 űrhajót. A személyzet nélküli űreszköz repülése egyelőre rendben zajlik. Szakértők szerint, amennyiben minden az előzetes forgatókönyv szerint alakul, akkor a következő Sencsou már az első kínai űrhajóst viszi a világűrbe.

Mint az ismert, a mostani repülés a Sencsou (Isteni hajó) nevű űrhajótípus immár negyedik repülése. Az indításnál azonban első alkalommal voltak jelen a kínai űrhajósjelöltek, akik ráadásul nem csak szemlélődtek az irányítóközpontban, hanem az elmúlt napokban az "éles" rakétán és a rászerelt űrhajón gyakorlatoztak is. A kiképzési program részeként beszállási, visszaszámlálási és vészelhagyási gyakorlatokat végeztek. Kínai nyilatkozatok szerint jelenleg 12 vadászpilóta kiképzése folyik, és az első űrrepülésen valószínűleg két ázsiai asztronauta foglal majd helyet a parancsnoki kabinban. Ehhez persze az is szükséges, hogy a mostani repülés teljesen rendben menjen, azaz ne csak a nagyjából egy hetesre tervezett Föld körüli repülés legyen problémamentes, hanem a parancsnoki-visszatérő egység is sima leszállást hajtson végre. Amennyiben így lesz, akkor az első kínai asztronauta 2003-ban vonulhat be a történelembe, hisz - bár már egy sor nemzet űrhajósai jártak a világűrben - önerőből erre alkalmas eszközöket csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió (illetve Oroszország) fejlesztett ki és tart rendszerben.
A Sencsou első repülésére 1999 végén, a másodikra 2000 januárjában, míg a harmadikra ez év márciusában került sor. Az első és a harmadik repülés teljesen problémamentes volt, ám a második majdnem kudarccal végződött, a leszállórendszer kisebb hibája miatt.
A mostani start zökkenőmentes volt, és a CZ-IIF (Hosszú Menetelés-IIF) hordozórakéta rendben működött, majd juttatta alacsony pályára a három részből álló űrhajót. Valószínű, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a parancsnoki kabin visszatérése után a műszaki-hajtóműegység és az orbitális fülke még több hónapig pályán marad és különféle automatikus, illetve távvezérelt kísérletek eszközéül szolgál.
Bár az ázsiai ország több évtizeddel lemaradt ezen a területen a két űrkutató nagyhatalom mögött, úgy tűnik, a Kínai Kommunista Pártnak nagyon fontos presztízscél a saját űrrepülési program, és talán az sem véletlen, hogy a startra éppen Gerhard Schröder kínai vizitálása alatt került sor...