Rekord: 54 Starlink hold Floridából
(Rovat: A hónap száma, Lássuk és halljuk egymást , SpaceX - 2022.08.28 12:15.)

Ez volt az utolsó floridai start a hétfőre tervezett Artemis-1 indítás előtt.

A Starlink internetszolgáltató műholdrendszerébe ezúttal Cape Canaveral 40-es starthelyéről vitte fel az újabb adagot egy Falcon-9 rakéta. Eközben a NASA Kennedy Űrközpontjának közeli (8 km-re fekvő) 39B indítóállásában várakozott első útja kezdetére az SLS óriásrakéta és az Orion űrhajó, hogy legkorábban augusztus 29-én magyar idő szerint 14:33-kor elinduljon a Holdat megkerülő próbaútjára. Vannak, akik az Artemis-1 repülést egy új űrkorszak hajnalának tekintik – ezzel a logikával a Falcon-9 vasárnapi indítása egy régi lezárása volna... Mindenesetre a Starlink műholdsereg legújabb 54 „katonája” 28-án magyar idő szerint 5:41-kor emelkedett a magasba. A rakéta B1069 jelű első fokozata most másodszor repült. Ez volt az a darab, amely tavaly december végén egy Dragon teherűrhajót (CRS-24) indított a Nemzetközi Űrállomáshoz, de a tengeri platformra való sikeres visszatérése után, a rögzítése során sérülést szenvedett, így nagyobb javítására volt szükség, mielőtt újból bevethették.

A Starlink 4-23 küldetés volt a SpaceX 38. űrindítása 2022-ben, a műholdrendszer kiépítésére szánt csoportos műholdfelbocsátások közül pedig már az 53. alkalom. Eddig összesen 3163 Starlink műhold indult, már azóta már nem mindegyikük működőképes. (Kép: Brady Kenniston / nasaspaceflight.com)

A mostani Starlink indítás érdekessége, hogy ez volt a legnagyobb tömegű hasznos teher, amelyet valaha egy Falcon-9 rakétával pályára állítottak. Hasonló pályákra máskor is előfordult 53 Starlink hold indítása Floridából, de most eggyel több is felfért. Ez annak köszönhető, hogy a SpaceX szakemberei kicsit javítottak a rakéta teljesítményén. Egy-egy ilyen űreszköz mintegy negyed tonna tömegű. A teljes indított tömeg most 16,7 tonna volt. A műholdak szokás szerint alacsony (232 km × 336 km-es, 53,2° hajlásszögű) pályára kerültek, ahonnan néhány hét leforgása alatt saját erőből emelkednek a végleges (540 km-es) magasságba.

A Starlink legújabb startját – amely augusztusban már a negyedik volt – két nappal megelőzően a SpaceX és a T-Mobile érdekes bejelentést tett. Eszerint a Starlink műholdak következő, továbbfejlesztett generációjával közvetlenül mobiltelefonos összeköttetés megvalósítását tervezik, ami kezdetben szöveges és képüzenetek továbbítását tenné lehetővé – lényegében bármilyen helyről, a kiépített mobil távközlési hálózatok átjátszótornyaitól távol is. A második generációs Starlink V2 holdak mérete sokkal nagyobb lesz, mint a mostaniaké, és nem is a jelenleg alkalmazott Falcon-9 rakétákkal, hanem a SpaceX most fejlesztett Starship rendszerével kerülnének Föld körüli pályára.

A mintegy 7 m hosszú Starlink V2 holdakon a mostaniakhoz hasonló Ku- és Ka-sávú kommunikációs berendezések és a műholdak közötti gyors adatkapcsolatot biztosító lézeres távközlési berendezések lesznek. De felkerül rájuk egy nagy méretű, 25 m átmérőjűre kinyitható (és ezért elég érzékeny) antenna, amellyel a mobiltelefonos szolgáltatások spektrumában is dolgozhat. (Egy szinte költői kérdés, hogy milyen hatással lesz e nagy méretű, alacsony pályás műholdak serege a csillagászati megfigyelésekre, amikor már a mostani első generációs műholdak is gondokat okoznak... – A szerk.) Elon Musk szerint a V2 műholdrendszer egy adott régió felett csak korlátozott, 2–4 Mbit/s sávszélesség megosztására lesz képes az ott tartózkodó felhasználók között. Ezért általában inkább SMS és MMS küldésére, mintsem hosszas csevegésre és macskás videók továbbítására lesz alkalmas. De így is nagy előrelépés lenne a mobil kommunikációban, ha „égi adótornyok” közbeiktatásával bárhol kapcsolatba lehetne lépni másokkal, méghozzá a szokványos mobiltelefonok segítségével. Kezdetben az Egyesült Államok kontinentális területei és Hawaii, valamint a karibi térség és az USA felségvizei lennének bekapcsolva a mobilos lefedettségbe.

Ezek egyelőre a tervek, a rendszer tesztelésének megkezdését most 2023 végére ígérik. A Starship mindenesetre eddig még nem végzett orbitális repülést. Felmerült, hogy ha a rakéta nem állna időben szolgálatba, akkor építenének „átmeneti”, kisebb méretű V2 műholdpéldányokat, amelyek beférnének egy Falcon-9 orrkúpja alá is.