Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Négy start negyedikén
(Rovat: A hónap száma, Kínai műholdak , A nemzetbiztonságért - 2022.08.05 12:15.)

Kínából kettő, Új-Zéland és az Egyesült Államok területéről egy-egy űrindítást végeztek tegnap.

Ez utóbbiról, az amerikai SBIRS GEO-6 rakétaindítás-megfigyelő geostacionárius műhold startjáról külön is beszámoltunk. Most következzen a másik három összefoglalója.

Időrendben az első űrindítás augusztus 4-én magyar idő szerint 5:08-kor történt Tajjüanból (Taiyuan). Egy Hosszú Menetelés-4B rakéta emelt a magasba három műholdat. A fő hasznos teher a TECIS (Terrestrial Ecosystem Carbon Inventory Satellite) nevű űreszköz, amellyel a Föld szénháztartásra vonatkozó megfigyeléseket végeznek majd. Meghatározzák az erdőkben tárolt biomassza tömegét, a levegő aeroszolkoncentrációját, a növényi fotoszintézis aktivitására vonatozó méréseket végeznek. A műhold fedélzetén négyféle műszer kapott helyet, egy több irányban méréseket végző lézeres távolságmérő eszköz (lidar), egy multispektrális kamera, egy polarizációs kamera és a klorofill fluoreszcens sugárzását mérő berendezés (Chlorophyll Fluorescence Hyper-Spectral Monitor)). Az űreszköztől Kína környezetvédelmi, emissziócsökkentési törekvéseinek támogatását, az intézkedések hatásának elemzését várják. A műhold pólusközeli napszinkron pályán, 506 km magasból végzi majd a méréseit, remélt élettartama 8 év. Pályáján a leszálló (nappali) oldalon helyi időben 10:30 körül keresztezi majd az Egyenlítőt. A rakéta orrkúpja alatt elhelyezett két másik, kisebb műhold egyike a tengerjáró hajókról gyűjt információt, a másik oktatási céllal épült.


A Hosszú Menetelés-4B rakéta startja. Ez volt a Hosszú Menetelés rakétacsalád különböző tagjainak 430. indítása, és kereken a 100. azóta, hogy legutóbb (2020-ban) egy Hosszú Menetelés-3B rakéta startja kudarccal végződött. (Kép: Zheng Bin / Xinhua)

A TECIS bemutatása. (Forrás: SciNews / Youtube)

A kínai startot követően, magyar idő szerint 7:00-kor a Rocket Lab egy Electron rakétája startolt az új-zélandi Mahia-félszigetről. Ahogy legutóbb, úgy most is az amerikai kémműholdas kormányügynökség (National Reconnaissance Office, NRO) titkos űreszközét állították pályára. A küldetés jelzése NROL-199 volt. Ahogy az előző, az NROL-162 jelű júliusi repüléskor megírtuk, a mostani műhold (igazából semmitmondó) neve RSAR-4, utalva az NRO kis rakéták rövid határidőre való megrendelésére szolgáló programjára (Rapid Acquisition of a Small Rocket, RSAR).

A fentebb már említett SBIRS GEO-6 12:29-kor indult Floridából egy Atlas-5 rakétával. A nap negyedik és utolsó startja ismét Kínából, közelebbről Csiucsüanból (Jiuquan) történt, 18 óra körül. Egy Hosszú Menetelés-2F rakéta állította pályára a kínaiak többször újra felhasználható automata űreszközét (Chinese reusable experimental spacecraft). Ez a kísérleti űrjármű – feltehetően az amerikai katonai X-37B-hez hasonló, szárnyakkal ellátott automata űrrepülőgép – 2020 szeptemberében nagy titoktartás mellett egyszer már repült és vissza is tért, a jelek szerint a Lop Nor nukleáris tesztterület közelében. Most a szűkszavú kínai állami hírügynökségi jelentés – amelyben a pontos startidőpont sincs benne – arról szól, hogy a kísérleti repülés „a világűr békés célú felhasználásának elősegítését” célozza.

S ha úgy vesszük, volt még egy ötödik start is negyedikén, legalábbis ha világidőben számolunk. A koreai KPLO (Danuri) holdszonda közép-európai zónaidő szerint már 5-én 1:08-kor indult, de világidőben még 23:08 volt csak akkor. A startról külön cikkben számoltunk be. Annak az indításnak az érdekessége az is volt, hogy Floridából egy napon (pontosabban 13 órán) belül két rakéta (egy Atlas-5 és egy Falcon-9) emelkedett a magasba, amivel Cape Canaveral egy 1967 óta tartó rekordja dőlt meg.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021