Hosszú Menetelés 22 műholddal
(Rovat: A hónap száma, Kínai műholdak - 2022.02.28 07:15.)

Pontosabban Hosszú Menetelés-8 a rakéta típusa, és Vencsangból állította Föld körüli pályára a kisebb-nagyobb űreszközöket. Előtte volt egy másik start is Kínából.

Ez volt a Long March Express nevű sorozat második indítása, amelynek során kereskedelmi alapon egyszerre több kis műholdat bocsátanak fel. (Először 2021 áprilisában egy Hosszú Menetelés-6 rakétával 9 műholdat indítottak.) A Hszinhua (Xinhua) hírügynökség rövid beszámolója szerint most kínai rekord született, ami a 22-es darabszámot illeti. A start a dél Hajnan-szigeten (Hainan) épült legújabb kínai űrközpontból, Vencsangból (Wenchang) február 27-én, magyar idő szerint 4:06-kor történt. Az új generációs Hosszú Menetelés-8 rakéta 2020. december 22-én mutatkozott be, ez a mostani volt mindössze a második alkalom, amikor használták.

Az 50,34 m magas, 3,35 m ármérőjű, folyékony hidrogénnel és oxigénnel működő modern Hosszú Menetelés-8 ezúttal az első fokozatot plusz tolóerővel segítő két oldalsó segédrakéta nélküli (8A jelű) konfigurációban indult. (Kép: Xinhua / Tu Haichao)

A műholdak poláris napszinkron pályára tartottak. Az űreszközök össztömege 1,7 tonna, az adapterrel együtt 2,6 tonna volt. A műholdak közül 10 a Csilin-1 (Jilin-1) kereskedelmi földmegfigyelő konstellációt gyarapítja majd. Ennek a fokozatos kiépítése 2015 óta zajlik. Korábban kisebb hordozórakétákkal egyszerre kevesebb jutott belőlük pályára. A tervek 2030-ig 138 elemű műholdseregről szólnak, ezzel 10 percenként készíthetnének felvételeket a Föld adott helyéről, közel 12 km széles sávról, akár méter alatti felszíni felbontással – már ha nappal van és a felhőzet is engedi.

Négy további műhold a 22-es adagból a Hainan sorozatnév alatt indult. Ez is egy földmegfigyelési célú rendszert takar, benne hat hagyományos optikai (másfél méteres felbontású, 115 km széles sávot leképező), két hiperspektrális és két, az apertúraszintézis elvén működő radarral felszerelt távérzékelő holddal. A cél a Dél-kínai-tenger térségének megfigyelése, a név pedig a starthelyül szolgáló szigetre utal, ahol a konstelláció irányítóközpontja is működik.

A Vuhani Egyetem 19 kg-os Venstar (Qimingxing-1) „mikro-nanoműholdját” nagyrészt a hallgatók építették, egy olcsón, gyorsan és rugalmas módon elkészíthető űreszköz prototípusaként. Fedélzetén a látható és infravörös tartományban érzékeny egy-egy kamera repül. A rakéta hasznos terhét adó további műholdak között túlnyomó részt földmegfigyelési célúak voltak, de felkerült egy Tiencsi (Tianqi) kommunikációs CubeSat is, amely egy IoT (internet of things) kereskedelmi adattovábbító műholdrendszer újabb darabja.

Alig több mint 3 órával korábban, 0:44-kor egy másik sikeres űrindítást is végrehajtottak Kínából, a Csiucsüan (Jiuquan) bázisról. Onnan egy Hosszú Menetelés-4C rakéta emelte a magasba az L-SAR-01B (Ludi Tance-1-01B) L-sávú radaros földmegfigyelő műholdat. A két tagból álló rendszer első műholdja egy hónappal korábban, idén január vége felé állt pályára.

(Kép: Xinhua / Wang Jiangbo)