49-ből 40 selejt
(Rovat: A hónap száma, SpaceX , Űridőjárás - 2022.02.12 09:15.)

A SpaceX február 3-án indított 49 Starlink műholdja közül nem kevesebb mint 40 válik egy a Napból érkező koronakitörés nyomán keletkezett geomágneses vihar áldozatává.

Az alacsony pályás internetszolgáltató műholdsereg legutóbbi, Starlink 4-7 jelű indításáról szokás szerint mi is beszámoltunk egy rövid hírben. A Kennedy Űrközpont 39A indítóhelyéről felemelkedő Falcon-9 rakéta rendben tette a dolgát: 15 és fél perccel a start után, 210 km körüli magasságban önálló Föld körüli pályára bocsátotta a 49 új űreszközt. A Starlink holdak innen saját ionhajtóműveik segítségével, hosszabb idő elteltével, fokozatosan szokták elérni az 540 km-es működési magasságukat.

A Starlink 4-7 startot végrehajtó Falcon-9 rakéta, emelkedés közben. (Kép: Stephen Clark / Spaceflight Now)

A SpaceX néhány nappal a műholdak felbocsátása után, február 8-án közölte, hogy a 49 műholdból várhatóan mindössze 9 marad használható, miután egy geomágneses vihar keresztülhúzta a cég számításait. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tönkrement műholdak nem sokáig keringenek veszélyes űrszemétként a Föld körül, hamar belépnek a sűrű légkörbe és megsemmisülnek. A szóban forgó műholdak egyikével-másikával ez mostanra már meg is történt.

Magaslégköri tűzijáték Puerto Rico egén, február 7-én. Minden bizonnyal egy szerencsétlenül járt Starlink műhold darabjai izzottak el a légkörben. Ezek a műholdak nem elég nagyok ahhoz, hogy darabjaik elérjék a felszínt. (Kép: Eddie Irizarry / Sociedad de Astronomia del Caribe)

A startot követően a még igen alacsony pályán levő Starlink holdak általában kinyitják napelemtábláikat, hogy beinduljon a fedélzeten az elektromos energia termelése. Erre az ionhajtóművek üzemeltetése miatt is szükség van. Csakhogy egy napkitörésből származó nagyenergiájú töltött részecskék épp akkor érték el a Föld környezetét, amikor az új Starlink holdak felkerültek. A közelgő geomágneses vihar ténye egyáltalán nem volt meglepetés, a kapcsolódó koronakitörés január 29-én történt. Az amerikai NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) űridőjárási előjelezése emiatt „közepes erősségű” eseményre figyelmeztetett. Ilyenkor kétféle kedvezőtlen hatás érheti a műholdakat: az elektromágneses zavarok tönkretehetik a fedélzeti elektronikus berendezéseket, valamint a Föld felső légköre „felpuffad”, az emiatt megnövekedő közegellenállás pedig jobban fékezi a nagyon alacsonyan repülő űreszközöket, mint amilyenek a frissen önállósult Starlink holdak is.

A SpaceX-nek a Starlink holdak fedélzeti GPS navigációs berendezéseitől származó adatai szerint a geomágneses aktivitás megélénkülése nyomán mintegy másfélszeresére nőtt a közegellenállás a megszokott Starlink indítások után tapasztalt értékekhez képest. A földi irányítók emiatt biztonsági üzemmódba kapcsolták a műholdakat, amelyek ilyenkor – a légellenállás minimalizálása érdekében – a legkisebb keresztmetszetükkel fordulnak a haladásuk irányába. Mivel akár 40 műhold sem volt képes kikerülni a biztonsági üzemmódból és megkezdeni pályájának megemelését, ezek elveszettnek tekinthetők.

A Starlink műholdseregébe eddig összesen 2091 űreszközt indítottak, beleértve a kezdeti prototípusokat is. Az egyenként 260 kg-os, a rakéta orrkúpja alá lapra szerelve bezsúfolt műholdak közül azonban már korántsem mindegyik működik, eddig mintegy 200 válhatott már használhatatlanná. Egy jó részüket már a végzet is elérte, amint a légkörbe léptek. A SpaceX a műholdakat több okból is nagyon alacsony kezdeti pályára bocsátja fel. Egyrészt így ugyanakkora tolóerővel több felbocsátható belőlük egy rakétával. Másrészt ha valamelyikkel már a kezdetben műszaki probléma adódna az űrben, az nagyon hamar visszatér a légkörbe, így nem kering veszélyes űrszemétként az alacsony pályák térségében.

A Nap kb. 11 éves aktivitási ciklusa jelenleg felszálló ágban van, 2025 körül érheti el a maximumát. Emiatt az alacsony pályás kisműholdas konstellációk üzemeltetőinek az elkövetkező években több fejfájást okozhatnak a mostanihoz hasonló események. A szóban forgó koronakitörés és a geomágneses vihar ráadásul most nem is volt különösebben erőteljes, ennél komolyabbakra is lehet számítani. Egyelőre nem világos, hogy a SpaceX miért nem vette figyelembe az űridőjárási előrejelzéseket és napolta el a legutóbbi Starlink startot, illetve hogy a jövőben meggondolják-e, hogy az efféle kockázatra is figyelmet fordítsanak.